Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát
2024. május 22. 14:20 Múlt-kor
Korábban
A nabateusok eredete
Nagy hegyek és mély szorosok által átszelt dombok között emelték Petra városát, a nabateus királyság fővárosát. Az ezt körülvevő rejtély nagyrészt annak köszönhető, hogy sok kérdés maradt még megoldatlanul, kezdve a város építőinek kilétével.
Egyértelműnek tűnik, hogy arámi nyelvet beszéltek, de az mégis ismeretlen, hogy kik is voltak pontosan, honnan jöttek és mennyi időt töltettek itt letelepedve. Mások felvetik annak lehetőségét, hogy egy, a Perzsa-öböl partja közeléből eredő nomád nép volt, amelyik a mai Jordániába költözött és idővel létrehozta Petrát.
A görög történetíró, Diodórosz volt az első, aki írásban megemlítette a nabateusok létezését. Szövegeiben úgy írja le Petra városát az i. e. 4. századból, mint egy helyet, ahol a karavánok áthaladtak és ahol menedéket találtak a nomád törzsek, akik a szabad ég alatt éltek, és elsősorban birkák és tevék gondozásával foglalkoztak.
Diodórosz azt is megemlíti, hogy Holt-tengeri szurokkal, valamint értékes fűszerekkel, mirhával és tömjénnel kereskedtek, az Arab-félsziget termékeivel.
Ez a leírás szemben áll azzal, amit a görög geográfus, Sztrabón adott három századdal később. A történetet egy barátjától, a filozófus Athénodórosz Kananitésztől hallotta, aki a keresztény korszak kezdete körül látogatta meg Petra városát, és Sztrabónnak egy nagy metropoliszról számolt be, amely gazdag és királyok irányítják, lakosai díszes sziklaházakban laknak és a város bővelkedik birka-, szamár,- és tevenyájakban.
Elmagyarázza, hogy a nabateusok földművelők voltak és annak ellenére, hogy a sivatag közepén éltek, rendelkeztek annyi felszíni vízzel, hogy kerteket is fenn tudtak tartani.
Ez a változás Petra leírásában feltételez egyfajta fordulatot, amit a város néhány századon keresztül élt át. Eközben a közel-keleti kereskedelmi kapcsolatok központjává vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.