Régen kihalt gibbonfaj csontjaira bukkantak Csin Si Huang-ti nagyanyjának sírjában

A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához - olvasható a Science tudományos lap aktuális számában. A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít. A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye a Zoological Society of London (Londoni Állattani Társaság) tudósai szerint.

„A világ minden emberszabású majmát - csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat - fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult. A kihalt Junzi felfedezése azonban fordulatot hozott” - mondta Samuel Turvey, a kutatás vezetője.

Kína középső részén, Sanhszi tartományban, egy nagyjából 2300 éves sírkamrában találták meg a kihalt gibbonféle koponyatöredékét más állatok, hiúzok, leopárdok és egy fekete medve maradványaival együtt. A sír - és talán az emberszabású is - Hszi asszonyé lehetett, aki Kína első császára, Csin Si Huang-ti nagyanyja volt. A császár rendelte el a Nagy Fal építését és az agyaghadsereg elkészítését is.

A gibbont Kínában luxus háziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel. A koponytöredék számítógépes modellje alapján az állat eddig ismeretlen gibbonfajhoz és -nemhez tartozott, valószínűleg néhány száz évvel ezelőtt halt ki. Majdnem bizonyos, hogy a gibbon kipusztulása az ember számlájára írható.

„Adataink alapján adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba” - mondta Helen Chatterjee, a University College London kutatója.

A gibbonok, a legkisebb testű emberszabásúak Ázsia trópusi esőerdeiben élnek. Legtöbb fajukat az erdőirtás, a vadászat és  a csempészet fenyegeti. Két gibbonfaj a közelmúltban tűnt el Kínából, az országban még létező többi fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja.

A Kínában élő gibbonfajok egyike, a hajnani gibbon ma valószínűleg a világ legritkább emlősfaja, mindössze 26 példánya él.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése