Prága tulajdonában maradt Alfons Mucha monumentális festményciklusa, a Szláv eposz
2017. október 20. 15:34 MTI
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család - döntött csütörtökön a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Korábban
John Mucha megkérdőjelezte, hogy Prága városáé lenne a nagyapja által a múlt század húszas éveiben festett Szláv eposz. Azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, valójában ki is a tulajdonosa a húsz nagyméretű képből álló festményciklusnak. Az unoka ezzel akkori nyilatkozatai szerint azt szerette volna megakadályozni, hogy a festményciklust Prága Japánban is kiállítsa. Tokióban a Szláv eposzt 662 ezer ember nézte meg, amit a rendezők nagy sikernek tekintenek.
John Mucha beadványát arra alapozta, hogy nagyapja ugyan valóban a városnak ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára saját galériát épít. Ez máig nem történt meg, így az ajándékozás érvénytelen.
A bíróság szerint Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza. „Alfons Mucha tulajdonjoga az ügyben nem nyert bizonyítást” - nyilatkozta Iveta Veselá, a prágai bírói tanács tagja.
A festményciklust eredetileg Charles Crane amerikai mecénás rendelte meg Muchától, az árát ki is fizette a művésznek, majd a művet Prágának ajándékozta. A korabeli dokumentumokban is ez a tény szerepel. A bíróság megállapította, hogy Prága eddig valóban nem tartotta be egykori ígéretét és nem épített megfelelő kiállítótermet, de ez a város tulajdonjogát nem érinti. A város jelenlegi önkormányzata már mérlegeli a megfelelő múzeum, kiállítótermek létrehozását.
A szlávok történelmét megörökítő festményciklus húsz nagyméretű képét 2012-ben a prágai Kereskedelmi Palota nagytermében állították ki, amely a Cseh Nemzeti Galéria hivatalos kiállítóterme. Korábban több mint négy évtizeden át a dél-morvaországi Moravsky Krumlov kastélyában volt, mert Prágában nem volt számára megfelelő kiállítóterem. A képciklus Prágában előzőleg csak 1928-ban volt rövid ideig látható, később évtizedekig raktárban őrizték, majd 1963-ban Moravsky Krumlovba került.
Alfons Mucha 1860. július 24-én született Ivancice morva kisvárosban apja második házasságából. A szecesszió nagymestere 1939. július 14-én Prágában halt meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.