Prága tulajdonában maradt Alfons Mucha monumentális festményciklusa, a Szláv eposz

John Mucha megkérdőjelezte, hogy Prága városáé lenne a nagyapja által a múlt század húszas éveiben festett Szláv eposz. Azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, valójában ki is a tulajdonosa a húsz nagyméretű képből álló festményciklusnak. Az unoka ezzel akkori nyilatkozatai szerint azt szerette volna megakadályozni, hogy a festményciklust Prága Japánban is kiállítsa. Tokióban a Szláv eposzt 662 ezer ember nézte meg, amit a rendezők nagy sikernek tekintenek.

John Mucha beadványát arra alapozta, hogy nagyapja ugyan valóban a városnak ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára saját galériát épít. Ez máig nem történt meg, így az ajándékozás érvénytelen.

A bíróság szerint Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza. „Alfons Mucha tulajdonjoga az ügyben nem nyert bizonyítást” - nyilatkozta Iveta Veselá, a prágai bírói tanács tagja.

A festményciklust eredetileg Charles Crane amerikai mecénás rendelte meg Muchától, az árát ki is fizette a művésznek, majd a művet Prágának ajándékozta. A korabeli dokumentumokban is ez a tény szerepel. A bíróság megállapította, hogy Prága eddig valóban nem tartotta be egykori ígéretét és nem épített megfelelő kiállítótermet, de ez a város tulajdonjogát nem érinti. A város jelenlegi önkormányzata már mérlegeli a megfelelő múzeum, kiállítótermek létrehozását.

A szlávok történelmét megörökítő festményciklus húsz nagyméretű képét 2012-ben a prágai Kereskedelmi Palota nagytermében állították ki, amely a Cseh Nemzeti Galéria hivatalos kiállítóterme. Korábban több mint négy évtizeden át a dél-morvaországi Moravsky Krumlov kastélyában volt, mert Prágában nem volt számára megfelelő kiállítóterem. A képciklus Prágában előzőleg csak 1928-ban volt rövid ideig látható, később évtizedekig raktárban őrizték, majd 1963-ban Moravsky Krumlovba került.

Alfons Mucha 1860. július 24-én született Ivancice morva kisvárosban apja második házasságából. A szecesszió nagymestere 1939. július 14-én Prágában halt meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?