Posztumusz Világ Igaza kitüntetésben részesült az embermentő szalézi szerzetes, Kiss Mihály

Andrásfalvy János tartományfőnök (k), Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet (b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) az átadáson (kép forrása: MTI / Illyés Tibor)

Semjén Zsolt köszöntjében kiemelte: a holokauszt nem csupán a féktelen gonoszságot mutatta meg a maga pőre valóságában, hanem az emberi nagyság erejét is.

„Emlékeznünk kell mindazokra, akik keresztényként életük kockáztatásával mentettek embereket” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt szólt arról is: a holokauszt emléke nem egyszerűen a 20. század és az emberiség történelmének legértelmetlenebb és legszörnyűbb tettének felelevenítése, hanem olyan viszonyítási pont, amely mind a mai napig meghatározza az európai emberek identitását.

A vészkorszak megtanított bennünket arra, hogy egy ember bármivé válhat, „magunk határozhatjuk meg, hogy szentek vagy gonosztevők legyünk”.

Kitért arra: a magyar kormány az elmúlt években töretlen elkötelezettséggel állt ki a zsidó közösségek mellett. A feszült közel-keleti helyzetben és az európai zsidóságot fenyegető biztonsági kihívások közepette minden tőle telhetőt megtett a zsidó közösségek védelméért és az antiszemitizmus ellen. A kormány egyértelműen jelezte, hogy a nemzetközi politika porondján is Izrael mellett áll – mondta, hozzátéve, az elmúlt években töretlenül fejlődtek a két ország kapcsolatai. Emellett a kormány támogatja a hitélet megerősítését is.

A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanis „emlékeznünk nemcsak szavakkal kell, hanem tettekkel is”, hiszen „ránk hárul a feladat, hogy a legyilkoltak után keletkezett űrt megpróbáljuk nemes cselekedetekkel valamelyest betölteni”.

„Mindenekelőtt azonban őrködni kell, hogy a holokauszthoz hasonló tragédia többé ne történhessen meg, és éberen kell vigyáznunk zsidó és keresztény közösségeinkre, a biztonságukra, a szabadságukra és közös hagyományaink fennmaradására” – tette hozzá Semjén Zsolt.

Jákov Hadasz-Handelszman arról beszélt: a Világ Igaza kitüntetés a zsidó nép és Izrael Állam hálájának legmagasabb rangú kifejezése, amellyel olyan nem zsidó embereket tüntetnek ki emberségükért és bátorságukért, akik életüket kockáztatva mentettek zsidókat.

Kiss Mihály valóban megérdemli az elismerést, mert rendkívüli bátorságot tanúsítva segített zsidó gyerekeknek, az óbudai szalézi rendház kápolnájában bújtatva őket üldözőik elől, és ezzel saját életét is kockáztatta – mondta a nagykövet.

Megjegyezte, az a tény, hogy Kiss Mihály pap volt, még jelnetősebbé teszi cselekedeteit, figyelembevéve az akkori vallásközi kapcsolatokat.

Andrásfalvy János, a szalézi rend magyar tartományának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, Kiss Mihály élete különösen fontos példa a magyar szalézi közösségnek.

Felidézte, Kiss Mihály az óbudai rendház vezetőjeként 1944 októberétől, a nyilasok néhány hetes uralma alatt – több zsidó származású embert fogadott be a rendházba, megmentve életüket.

A téglagyári gyűjtőhely felé menet többen a mindig nyitott kápolnába „ugrottak be”. A nyilasok, amikor rájöttek, hogy a szaléziak zsidó fiatalokat bújtatnak, rátörtek a rendházra és az ott talált gyerekeket elhurcolták, majd a Dunába lőtték – ismertette.

Kiss Mihályt és társait a nyilasok többször megverték, megkínozták, feltehetően ez is hozzájárult a szerzetes korai halálához.

Andrásfalvy János elmondta azt is, Kiss Mihály a harmadik magyar szalézi szerzetes, aki megkapja a Világ Igaza kitüntetést.

Ábrahám Béla korábbi tartományfőnök ismertette: Kiss Mihály 1891. szeptember 7-én született Győrszentmártonban. 1906-ban jelentkezett novíciusnak Don Bosco szalézi szerzetesrendjébe, Krakkóban szentelték pappá 1916-ban. Igazgatóként működött a rákospalotai rendházban, majd a nyergesújfalui szalézi iskola vezetője lett, 1940-től vezette az óbudai rendházat. Naplója, melyet 1944 őszétől 1945 elejéig vezetett, fontos emlék, amely mutatja szerzője emberi nagyságát, és megrendítő leírásokat tartalmaz a háború borzalmairól, a nyilasok kegyetlenkedéseiről.

Ábrahám Béla megjegyezte, a kommunizmus idején feloszlatott szalézi rend iratai, köztük Kiss Mihály naplója véletlenül maradtak meg. Valaki bevitte azokat a levéltárba, ahol a kommunizmus évtizedei alatt senki nem mert hozzájuk nyúlni, így a rendszerváltás után visszakerülhettek a szalézi közösséghez.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Michael Wallace Banach apostoli nuncius, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija, Nacsa Lőrinc KDNP-s, Illés Boglárka fideszes, Hiller István és Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait