Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait 

I. Erzsébet a Nagy Armada legyőzése után készült portréja

Válságos öröklés

II. Erzsébet trónra lépésének 70. évfordulóján, 2022. február 6-án Sadiq Khan, London polgármestere így köszöntötte a királynőt: „Minden londoni nevében nyilvánítom ki szívből jövő hálámat őfelségének, a királynőnek hetven évnyi rendíthetetlen szolgálatáért. Elkötelezettségével mindannyiunk számára példát mutat.”

A királynőnek szóló üzenetével Khan a város késő 16. századi főpolgármestereinek nyomdokaiban járt, akik az I. Erzsébet trónra lépésének évfordulóin rendezett ünnepségeket vezették Londonban. Azonban míg elődei ünnepélyes ceremóniák közepette ajánlották fel gratulációjukat és hűségesküiket, Khan némileg közvetlenebbül, a Twitteren tette ezt.

Máshol hagyományosabb szertartásokkal köszöntötték az uralkodót, többek között díszsortűzzel a Hyde Park Cornernél, a londoni Towernél és számos más helyen az Egyesült Királyságban.

Uralkodása során II. Erzsébet igyekezett elkerülni az összehasonlítást azonos nevű elődjével, és jellemzően távol maradt a trónra lépését ünneplő eseményektől. Számára február 6-a édesapja, VI. György halálának évfordulója volt, amiről a nyilvánosságtól távol emlékezett meg.

I. Erzsébet 1558. november 17-én lépett trónra katolikus féltestvére, I. Mária halálát követően. Sokak számára a pillanat a népszerűtlen pápista múlttal való végleges szakítás és egy fiatal, protestáns királynő jogara alatti új korszak ígéretét hordozta.

Mások számára azonban Erzsébet pusztán VIII. Henrik és Boleyn Anna „kis szajha” lánya volt, a Rómával való szakítás eleven jelképe; Stuart Mária, Skócia királynője pedig egyenesen saját magát tekintette az angol trón jogos örökösének. Az elkövetkezendő években Mária lett az Erzsébet ellen irányuló számos összeesküvés kulcsszereplője.

Stuart Mária skót királynő

November 17-e tizenkét évvel Erzsébet trónra lépése után lett az első királyi évforduló Angliában, amelyet nyilvánosan ünnepeltek meg. Eleinte a nép hűségének spontán kinyilvánításaként indult, az észak-angliai katolikus nemesek sikertelen lázadása után, amely Stuart Máriát próbálta Erzsébet helyére ültetni.

Az első ismert ünnepség 1570-ben történt Oxfordban, ahol városszerte megkondították a harangokat Erzsébet tiszteletére, bár arra is létezik bizonyíték, hogy Lambeth – a canterburyi érsek otthona, és így királypárti központ – már 1569-ben megszólaltatta e célból a harangokat.

1. Válságos öröklés
2. Központosított ünneplés
3. Extravagáns bajvívók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek