Párducokon lovagolnak Michelangelo meztelen férfijai 

A kis méretű szobrok két izmos, meztelen férfit ábrázolnak, akik diadalmasan - jobb illetve bal kezüket a magasba emelve - ülik meg a párducokat. A Rothschild Bronzok néven ismert 1 méter magas szobrok egy brit magángyűjtő tulajdonában vannak. 

Mikor a 19. században, Adolphe de Rothschild báró gyűjteményében felbukkantak, a bronzalkotásokat - akkor még teljesen megalapozatlanul - Michelangelónak tulajdonították. A kisplasztikák azonban hamarosan kikerültek az érdeklődés középpontjából: se leltári számot nem kaptak, se nem katalogizálták őket, így az elmúlt 120 évben sok találgatás látott napvilágot (Tiziano Aspetti, Jacopo Sansovino, Benvenuto Cellini), amikor a lehetséges alkotó kiléte szóba került.

A bronzszobrokat nemzetközi szakértőcsapat vizsgálta meg, amely arra a megállapításra jutott, hogy a kisplasztikákon végzett röntgensugaras kutatások és egy 500 éves vázlat is azt bizonyítja, hogy az alkotásokat a reneszánsz mester készítette: a kisplasztikapár 1506 és 1508 között, röviddel az után készült el, hogy Michelangelo befejezte Dávid szobrát, s mielőtt hozzálátott volna a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójához.

A vizsgálatban európai és amerikai művészettörténészek vettek részt, de felhasználták restaurátorok és anatómusok kutatásainak eredményeit is. Paul Joannides cambridge-i művészettörténet professzor összehasonlította a bronzszobrokat Michelangelo egyik inasának a montpellier-i Musée Fabre-ben őrzött rajzával, amelynek sarkában szintén egy párducon lovagló fiatal férfi látható. Peter Abrahams, a Warwicki Egyetem klinikai anatómusa szerint minden részlet - a "kockahastól" a köldökig - arra utal, hogy a szobrok Michelangelo keze munkáját dicsérik, amely megállapítást a Svájcban végzett neutron alapú képalkotó vizsgálat is megerősítette: e szerint a 16. század elején készültek el a bronzplasztikák.

A szobrokat később összehasonlították Michelangelo többi munkájával, s kiderült, hogy nagyon sok anatómiai stílusbeli hasonlóság van a Rothschild Bronzok és az 1500-1510 közötti alkotások között. A felfedezés azért is rendkívüli, mert ezek Michelangelo egyetlen fennmaradt bronzszobrai: az egyik francia kastélyba tervezett bronz Dávid-replika - amely kétharmada az eredetinek - eltűnt ugyanis a francia forradalomban, míg a II. Gyula pápáról mintázott alkotását beolvasztották a bolognai lázadók.

A kutatás jelenleg is tart, a végső eredményeket júliusban, nemzetközi konferencián ismertetik a szakemberek. Ha valaki élőben szeretné látni a bronzalkotásokat, úgy február 3-9. között megteheti, ha ellátogat a cambridge-i Fitzwilliam Museumba. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére