Páratlan betekintést nyújtanak az ókori rómaiak életébe Pompeji maradványai
2021. június 20. 17:13 Múlt-kor
Korábban
Régi emlékek, modern technika
Manapság az újabb technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy még pontosabb képet nyerjünk az egykori városról. Jelenleg is folyik egy program, Stefano Vanacore vezetésével, aki a Pompeji Régészeti Lelőhely restaurátorműhelyének az igazgatója. A projekt célja, hogy a Pompejiben található gipszöntvényeket felújítsák, és lézerek segítségével háromdimenziós képeket nyerjenek róluk.
A restaurálás azért is vált szükségessé, mert a gipszfigurák állapota jelentősen leromlott, a bennük található vasmerevítő rudak korrodálódtak, a gipsz pedig lekopott vagy lyukacsossá vált. A szobrok állapota eltérő, mert az elmúlt másfél évszázadban különböző minőségű gipszet használtak, és meglepő módon a Fiorelli által készített gipszöntvények számos későbbinél sokkal jobb állapotban maradtak fent.
A 86 gipszfigurából 16-ot CT-vizsgálatnak is alávetettek, amely további információkat eredményezett a város egykori lakosairól. Pompeji lakosai például alacsony cukortartalmú ételeket fogyasztottak, mert a megvizsgált gipszöntvényekben feltűnően ép fogazatokat találtak. De olyan apróságokra is fény derült, mint az Arany Karkötő házában elhunyt egyik kisgyermek nyakában található amulett, amely túlságosan beépült a gipszbe ahhoz, hogy korábban észrevegyék.
De nemcsak a gipszöntvényeknél segíthet a modern technológia. A Microsoft és a francia INRIA intézet együttműködésével valósult meg Pompeji háromdimenziós modellje. A projekt első lépéseként a Diomédész villát mérték fel, majd az egész város következett. A modellt harmincezer képből alkották meg, egy olyan drónnal, amelyet léggömbök segítségével reptettek, valamint különböző szenzorokkal és robotkarokkal szereltek fel.
A készülék ötven órát töltött a levegőben. Az így nyert képekből végül egy szuperszámítógép rakta össze a modellt úgy, hogy akár egy böngészőből is megtekinthető legyen. A számolás 1200 órát vett igénybe a nagyteljesítményű számítógépnek.
A technológiai forradalom eredménye lehet a Papiruszok Villájában talált tekercsek megfejtése is, amely már régóta izgatja a kutatók fantáziáját. A villa a közeli Herculaneumban található, és Julius Caesar apósának, Lucius Calpurnius Piso Caesoninusnak a tulajdonában állt, aki közismert gyűjtő volt. Az épületben előkerült egy könyvtár, számos elszenesedett papirusztekerccsel, amely azonban olvashatatlanná vált a katasztrófa következtében. A fáziskontrasztos tomográfia (XPCT) segítségével most úgy tűnik, hogy előbb-utóbb valamennyi tekercs feltárhatja a titkait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Félezer kilométert gyalogolt a szabadság felé Winston Churchill 16:05
- Egész életében a jámborságot hirdette Szalézi Szent Ferenc 15:05
- Hős harcos volt a különcnek tartott filozófus, Szókratész 09:05
- Öt fejedelmet szolgált Kemény János mielőtt trónra lépett volna tegnap
- Felesége mentette meg az őrülettől a különc Salvador Dalít tegnap
- 10+11 furcsaság a sorozatgyilkosokról tegnap
- Nixonon a paranoia jelei mutatkoztak tegnap
- „Mindig képes volt feltámadni” Korda Sándor, akit VI. György ütött lovaggá tegnap
