Parancsnokaik beleegyezésével drogoztak az amerikai katonák Vietnámban

Az Egyesült Államok a drog miatt vesztette el a vietnámi háborút?

Mire Richard Nixon elnök lett 1969-ben, mélyen megosztott volt az amerikai közvélemény a vietnámi háború kapcsán. Ezzel szemben Nixon „drogok elleni háborúja” széles kétpárti támogatásnak örvendett, és jobb- és baloldali politikusok egyaránt hamar a marihuánát és a heroint kezdték el okolni a tengeren túli kudarcokért. Thomas J. Dodd demokrata szenátor azt állította, az illegális drogok használatának volt egyenes következménye a My Lai-ban történt mészárlás és más amerikai atrocitások. „Több tízezer katona indult már harcba marihuána, ópium vagy más drogok hatása alatt, borzasztó következményekkel.”

A kemény retorika ellenére a haderő vezetése csekély bizonyítékot talált arra nézve, hogy a drogok negatív hatással lettek volna a harci képességekre. A különféle egységek parancsnokai körében 1968-ban végzett felmérés egyhangúan arra a következtetésre jutott, hogy sem a marihuána, sem a kemény drogok „nem csökkentették a haderő harci hatékonyságát.” William C. Westmoreland tábornok (a Vietnámban szolgáló amerikai erők főparancsnoka) főhadiszállásán ugyanerre jutottak, miután meginterjúvoltak több magas rendfokozatú tisztet: „a probléma teljes körét a legjobban úgy lehetne leírni, hogy jelentéktelen.”

Kuzmarov amellett érvel, hogy ez amiatt van, hogy míg a droghasználat valóban féktelen volt, a rászokástól való félelmek túlzóak voltak. A legtöbb katona csak mellékesen használta a drogokat, amikor megfelelően veszélytelennek ítélték a helyzetet – például amikor pihenő eltávozáson voltak, vagy amikor egy időre alábbhagyott a harc. „Csupán a háború társasági körülményeiből való menekülés volt” - mondja Kuzmarov.

Küzdöttek-e függőséggel Vietnám veteránjai hazatérésük után?

Volt a közvélemény részéről némi aggodalom, hogy a szokásszerűen használó katonák visszatérnek Vietnámból és folytatják a drogabúzust. Erre a félelemre válaszként a Fehér Ház 1971-ben bevezette az „Aranyfolyam-hadműveletet”, amely azt írta elő, hogy a fegyveres erők minden tagjának vizeletvizsgálatnak kell alávetnie magát, mielőtt hazarepülhet az Egyesült Államokba. Aki ezen megbukott, annak a detoxikálás idejére Vietnámban kellett maradnia, és csak akkor engedték haza, ha tiszta eredményei lettek.

Az Amerika partjaira törő tömeges drogfüggőségtől való félelem alaptalannak bizonyult. Akár az Aranyfolyam-hadművelet eredménye, akár az eredeti jelentéseknél sokkal mellékesebb használat bizonyítéka volt ez, a Fehér Ház Drogabúzus Prevenciójáért Különleges Akcióosztálya által rendelt felmérés azt találta, hogy a felhasználás és a függőség mértéke „alapvetően a háború előtti szintekre esett vissza” a katonák hazatérését követően.

1. Milyen szereket használtak a katonák?
2. Az Egyesült Államok a drog miatt vesztette el a vietnámi háborút?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz