Öt hírhedt női kalóz
2015. október 29. 15:21
Korábban
A bájos hangú nyelvkimetsző
Rachel Wall életrajza mítoszok és legendák sorával van fűszerezve, ám néhány belőlük bizonyított, így őt nevezhetjük az első amerikai születésű asszonynak, aki kalózkodásra adta a fejét. Egy már évtizedek óta az Újvilágban élő pennsylvaniai család leszármazottjaként Rachel Schmidt tizenéves korában – a családja akarata ellenére – egy bizonyos George Wall nevű halász felesége lett, aki egy alkalommal megmentette őt egy csapatnyi nőtől, akik a kikötőben megtámadták. A házaspár Bostonban telepedett le, és igyekezett tisztességesen megélni (míg a férfi halászott, a nő szolgaként kereste a betevőre a pénzt), azonban az állandó financiális problémák hatására egyre többször nyúltak nem törvényes eszközökhöz.
1781-ben beszereztek egy kis csónakot, megtöltötték hozzájuk hasonlóan szerény életminőségű alakokkal, valamint azok szeretőivel, és elkezdték fosztogatni a New England partjainál hajózó kereskedőket. A stratégiájuk legalább olyan zseniális volt, mint amilyen brutális. Amikor egy nagyobb vihar haladt át a régión, a kalózokká vedlő halászok úgy alakították át csónakjukat, mintha egy, a tengeren már napok óta hánykolódó, a természet elemei által megtépázott, bajba jutott hajó lenne. A kifejezetten bájos és fiatal Rachel a hajó orrában állva az arra haladó vízi járművek legénységéhez könyörgött a segítségért. Amikor a gyanútlan áldozatok közel mentek az álcázott csónakhoz, a fosztogatók rájuk vetették magukat, felszálltak a hajóra, kirabolták, a tengerészeket pedig halomra gyilkolták.
Rachel kedves és csábító „szirénhangja” több mint egy tucat hajó vesztét okozta. 1782-ben azonban elfogyott a szerencséjük: egy valós vihar megtépázta a csónakjukat, és George, valamint a kalózlegénység zöme a tomboló hurrikán áldozata lett. Ezen két év alatt mintegy hatezer dollárnyi értéket raboltak össze és legalább 24 ember életét oltották ki. A bostoni asszony ismét szolgának állva tovább folytatta a kalózkodást ezúttal szárazföldön, és csupán 1789-ben fogták el és tartóztatták le fosztogatás vádjával. Egy főkötő miatt. Történt ugyanis, hogy egy Margaret Bender nevű asszony fejéke megtetszett Rachelnek, azonban Margaret nem kívánta odaadni. A vége az lett, hogy a kalózleány kihasította szerencsétlen asszony nyelvét.
A börtönben készült írásában bevallotta a rablásokat, fosztogatásokat, a szüleivel való engedetlenségét, és szinte mindent, amit egy ember bevallhat, kivéve a gyilkosságot. A szokatlan vallomásáradat nem hatotta és ingatta meg a bírákat, akik halálra ítélték. Az 1789. október 8-án felakasztott, mindössze 29 éves asszony az utolsó nő volt, akit Massachusettsben kivégeztek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap