2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Öt híres beszéd az esőben

2016. április 2. 14:55 Múlt-kor

Séta a "bűn városában"

A Magyarország jelentős részét megszállás alatt tartó román hadsereg 1919. november 14-én hagyta el a kifosztott Budapestet, Horthy Nemzeti Hadseregének alakulatai már másnap a város határában állomásoztak. A bevonulásra november 16-án került sor. Kiáltványok jelentek meg a főváros utcáin, amelyekben Horthy Magyarország legszégyenteljesebb korszakának nevezte az 1919 novembere előtti időszakot, nyugalomra és együttműködésre szólította fel a lakosokat.

A Nemzeti Hadsereg fővezére november 16-án hajnalban vonattal utazott fővezérségi központjáról, Siófokról Budapestre. 6.15-kor a Kelenföldi pályaudvaron szállt le a szemerkélő esőben, majd egy fehér lóval folytatta útját a fővárosban. A fellobogózott és kidíszített Bartók Béla úton hatalmas pompával vonult végig a tömegek szegélyezésében. A Gellért térre érvén a Gellért Szálló előtt – amely a megszálló románok városparancsnokságának adott otthont, később pedig Horthy főhadiszállása lett – a kissé megilletődött Bódy Tivadar polgármester fogadta, akinek fogadóbeszédére Horthy lova nyergéből válaszolt. Az egykori ellentengernagy kertelés nélkül kimondta, hogy mindeddig gyűlölte Budapestet, amely az elmúlt évben a nemzet megrontójává lett, megtagadta ezeréves múltját, sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. (Ezzel a Tanácsköztársaságra utalt.)

„Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát” – szólt Horthy a mindössze néhány perces válaszában. Beszéde végén „megbocsátott” a városnak, azonban hozzátette: „ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell.”

A Gellért Szálló előtti tér eseményeit követően a menet a mai Szabadság-hídon keresztül a parlamenthez vonult. Itt Friedrich István kormányfő köszöntötte a menetet, ezt követően Horthy leszállt lováról, s a parlament lépcsőjén felsétált, ahol egy oltár állt. Csernoch bíboros hercegprímás misét mondott, majd megáldotta a Tormay Cecil által hímzett zászlót, amelyet a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében ajándékozott a Nemzeti Hadseregnek.

Bár néhányan féltek a bevonulás esetleges „antiszemita következményeitől”, Horthy budapesti útja békésen folyt le. A bevonulás másnapján egy újabb megbeszélés sorozat kezdődött egy, a nyugati országok által is elismert új kormány felállításáról. 1919. november 24-én megalakult az új kormány, élére a tanítóképzőt végzett Huszár Károly került. Az antanthatalmak már másnap elismerték Magyarország kormányát, amely a következő év elején küldöttséget indított a párizsi béketárgyalásokra, s levezényelte az első nemzetgyűlési választásokat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Bartók Béla útonA Gellért Szálló előttRajkné és fia az újratemetési ceremónián  Roosevelt második beiktatási beszédeRoosevelt negyedik beiktatási beszédeBarbara és George Bush a Kossuth-szobor előtt (MTI)Barbara és George Bush 1989. július 11-én (MTI)Rajkné fiával 1956. október 6-án (MTI)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár