Őskori elefántmészárszékre bukkantak Görögországban
2015. november 26. 12:25 MTI
Alsó paleolitkori elefántmészárszék nyomait fedezték fel régészek a görögországi Megalopoliszban. A Marathousa 1 nevű lelőhely egy külszíni fejtésű bányában található, melynek területe egykor egy sekély tó partjára esett. Terméskőtárgyak mellett egy szinte teljesen ép csontvázat is találtak, amely eurázsiai őselefánttól (Elephas antiquus) származik - írja a Science Daily.
Korábban
Jól megőrződött egyéb állati maradványokat - rágcsálóktól, madaraktól, kétéltűektől, hüllőktől, puhatestűektől és rovaroktól származó leleteket -, valamint növényeket - fát, magokat, gyümölcsöket - is találtak a kutatók. A feltárást a görög kulturális minisztérium és a Tübingeni Egyetem paleoantropológusai végezték. A kőeszközök és az elefántmaradványok együttes jelenléte, valamint az elefántcsontokon talált vágási nyomok arra utalnak, hogy a Marathousa 1 elefántmészárszék lehetett. Előzetes becslések szerint a leletegyüttes a korai paleolitból származik, tehát a 300-600 ezer évvel ezelőtti korszakból.
A kutatók csontszerszámokra is bukkantak, amelyeket a korai vadászok feltehetően arra használtak, hogy levágják a húst a csontokról. "Megalopolisz az egyetlen hely a Balkánon, ahol bizonyíték van arra, hogy elefántot vágtak le a korai paleolit korszakban" - mondta el Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem Senckenberg Központjának munkatársa. A Marathousa 1 Görögország egyik legrégebbi régészeti lelőhelye. A régió volt a népvándorlás egyik legfontosabb, Európába vezető útvonala, a jégkorszak idején pedig menedékhelyet jelentett az állat- és növényvilág, valamint az emberek számára. Jelenleg kevés információval rendelkezik a tudomány Görögország alsó-paleolitkori múltjáról. A Marathousa 1 döntő jelentőségű az emberiség európai letelepedésének feltérképezésében és a korai ember viselkedésének megismerésében - véli Harvati.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap