Ősi emberi csonttöredékekre bukkantak Szibériában
2015. augusztus 17. 17:25 MTI
Ősi emberi csontokat - koponya- és bordatöredéket, valamint egy ujjpercet - fedeztek fel orosz kutatók az Altaj-hegység barlangjában. A régészeti helyszín mindössze 125 kilométerre nyugatra található a Gyenyiszova-barlangtól, amely évezredeken keresztül adott otthont a neandervölgyi embernek, majd a korai modern embernek.
Korábban
A Novoszibirszki Állami Egyetem kutatói 1989 óta végeznek feltárásokat az Ob egyik mellékfolyója, az Inja bal partján lévő Sztrasnaja (Ijesztő) barlangban. Korábban a helyszínen a felső paleolitikumból származó emberi fogak kerültek napvilágra, a fosszíliák korát 20 ezer évesre becsülték - olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz hírportálon.
Andrej Krivosapkin professzor az idei eredményeket ismertetve elmondta, hogy egy emberi ujjpercet találtak a 35 ezer és 40 ezer évvel ezelőtti üledékrétegben. A régebbi rétegekből pedig emberi koponyacsont-, valamint bordatöredék került napvilágra. Mindkét lelet az orosz tudós becslése szerint legkevesebb 50 ezer éves, az adott rétegben találtak kőeszközöket is, amelyek egyeznek a korábban feltárt, bizonyítottan a neandervölgyi emberhez köthető szerszámokkal.
A régészeti helyszín mindössze 125 kilométerre nyugatra található a sokkal híresebb Gyenyiszova-barlangtól, amely évezredeken keresztül adott otthont a neandervölgyi embernek, majd a korai modern embernek. 2008-ban pedig itt fedezték fel a Homo nemzetség addig ismeretlen képviselője, a gyenyiszovai ember egyetlen ujjpercét. Az egyed 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken egyaránt laktak a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai.
Később ugyanennek az emberfajnak másik egyedétől származó fog és lábujjcsont is előkerült. A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől. A kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, valamint örökítő anyaguk fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai bennszülöttekben is, ami egy régebbi érintkezés, keveredés bizonyítéka.
Andrej Krivosapkin elmondta, hogy most következnek a leletek genetikai vizsgálatai. "A DNS-vizsgálatoknak köszönhetően többet megtudhatunk a modern ember, a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember közötti kapcsolatrendszerről az Altáj térségében" - emelte ki a régészprofesszor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap