Oldjon meg Ön is középkori matekpéldákat
2016. január 22. 13:04
A 12. században egy Sevilla-i János nevű tudós által készített Liber mahameleth a középkor egyik legmonumentálisabb, matematikáról szóló könyve. A keresztény zsidóként Al-Andaluszban, vagyis az Ibériai-félsziget arabok által meghódított területein élő szakember latinul írta a könyv 23 fejezetét, amelynek nagy része az arab matematikai tudáson alapult. A különböző számtani elméletek, a szorzás és az osztás alapvető és bonyolultabb módszerei mellett a több mint nyolc évszázad után először angolra lefordított Liber mahameleth a mindennapokban vagy éppen az üzleti életben felmerülő problémákra is választ kínál: miként kell a nyereséget kiszámolni és megosztani, a munkások bérét meghatározni, illetve az eladási és beszerzési árakat megállapítani. Íme néhány matematikai probléma és megoldás, amely ma inkább egy gimnazista matekdolgozatra hasonlít, azonban ennek tudása a korszakban égetően fontos kérdésnek számított, és akinek birtokában állt e számtani képesség, akár előnyre is szert tehetett a vetélytársaival szemben.
Korábban
Matekpéldák a 12. századból
1. „Egy városba egy hírnököt menesztettek, aki naponta 20 mérföldet képes megtenni. Öt nappal később utána küldtek egy újabb hírnököt, aki napi 30 mérföldet képes menetelni. Hány napja menetel az első küldönc, amikor a második utoléri?”
2. „Egy hírnököt küldtek egyik városból egy négyszáz mérfölddel távolabbi városba, az említett ember naponta 20 mérföldes utat képes megtenni. Egy másik küldönc 15 nappal később indul el ugyanabban az irányba, ő azonban gyorsabban megy, így egy időben lépik át a távoli város kapuját. Hány mérföldet képes megtenni a második hírnök egy nap alatt?”
3. „Egy nap alatt egy kígyó az üregéből a hossza harmadával bújik elő, míg a hossza negyedével mindennap visszacsúszik. Hány napig tart, amíg az állat teljesen előbújik?”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.