Nyilvánosságra hozták Stefan Zweig újonnan felbukkant leveleit
2016. november 30. 10:21 MTI
Nyilvánosságra hozta Stefan Zweig közelmúltban felbukkant leveleit az izraeli nemzeti könyvtár. A Háárec című újság honlapja szerint az író és egy ifjú rajongója között több évig tartó levelezést az egykori címzett most 92 éves mostohalánya adta át a könyvtárnak. A huszonhat levél és hat levelezőlap többek közt bemutatja a 20. század egyik legfontosabb osztrák írójának személyiségét, véleményét a zsidóságról és a cionizmusról, az irodalomról és a könyvkiadásról.
Korábban
Az 1881-ben, bécsi zsidó családban született Stefan Zweig 1921-ben írta első válaszlevelét a tizenhat éves Hans Rosenkrantznak, aki az akkor Németországhoz tartozó Königsbergben, a mai Kalinyingrádban élt. Első levelében a német zsidó fiatal tanácsot kért híres példaképétől, hogy miként váljék maga is íróvá. Zweig a hittel kapcsolatban is írt a fiúnak, és kifejtette neki, hogy szerinte nem kell szégyellnie a zsidóságát, mint ahogy büszkének sem kell lenni rá, "de elég bátornak kell lennünk megmaradni a hitünkben".
Az író óva intette fiatal ismerősét a Palesztinába meneküléstől, de a cionizmus atyja, Herzl Tivadar iránti csodálatáról számolt be egyik levelében. Egy másikban idegen nyelvek tanulására, és hosszas külföldi utazásra buzdította őt. Stefan Zweig többször találkozott ifjú rajongójával, és többféleképpen segítette őt, például amikor könyvkiadót alapított, író barátait hozzá irányította munkáik megjelentetésére.
Levelezésük 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésének évében zárult le. Hans Rosenkrantz végül lemondott irodalmi ambícióiról. 1933-ban feleségével és mostohalányával az akkori Palesztinába költözött, ahol a brit hadsereg Zsidó Brigádjával harcolt a második világháborúban.
Később elvált és a Háárec és a The Jerusalem Post című lapoknak dolgozott újságíróként, majd 1956-ban önkezével vetett életének. Mostohalánya azóta őrizte az irodalomtörténeti jelentőségű írásokat. A nemzeti könyvtárnak elmondta, hogy művészetkedvelő mostohaapja nemcsak Zweiggel, hanem Thomas és Klaus Mann-nal is levelezett.
Stefan Zweig Ausztria 1938-as náci bekebelezése után előbb Angliába, majd az Egyesült Államokba emigrált, és végül 1941-ben Brazíliába költözött, ahol egy évvel később feleségével együtt öngyilkos lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap