Nyakékként használták a mexikóiak ősei a festett emberi állkapcsokat
2016. május 19. 19:28
Kutatók egy csoportja 1300 éves, nyakékként használt festett állkapocscsontokat fedezett fel egy mexikói lelőhelyen. A helyszínen emellett számos sípot, valamint kisméretű, darabokra tört kerámiaszobrokat is találtak.
Korábban
A sípok feltehetően baglyokéhoz hasonló hangokat adhattak – fejtették ki a kutatók. Néhány szobrocska a többek között a tavasszal újjászülető növények, a keleti égtáj, a vetés és a mezőgazdaság isteneként ismert azték Sipe-Toteket ábrázolja. Az istent gyakorta jelenítették meg a nyaka köré tekert emberi csontokkal.
A 2015 kora nyarán felfedezett emberi állkapocscsontokat a dél-mexikói Oaxaca-völgyben fekvő Dainzú-Macuilxóchitl nevű lelőhelyén találták. A területen a zapotékok éltek, akiknek a leszármazottai ma is ápolják őseik hagyományait, olyannyira, hogy sokan még a nyelvet is beszélik.
Az ásatás vezetője, az Oregoni Állami Egyetem hallgatója, Jeremias Pink a Society for American Archaeology éves találkozóján prezentálta a felfedezést. Bár Sipe-Totek összefüggésbe hozható az emberáldozattal, a régészek szerint a festett állkapocscsontok nincs közük az emberáldozathoz – feltehetően a lelőhelyen élt emberek őseinek csontjairól van szó. A régészek szerint a lakókomplexumot 400 éven át lakták egymással rokoni kapcsolatban álló családok. A csontokat feltehetően a lakók ásták ki a sírokból, hogy azok segítségével rituális úton szemléltessék az ősökkel való kapcsolatukat, ezzel is legitimálva saját, közösségen belüli pozíciójukat.
Bár egy manapság a nyugati kultúrkörben élő ember számára a szertartás meghökkentő lehet, mint a chicagói Field Múzeum munkatársa, Ronald Faulseit kifejtette, az ősök csontjainak szertartásokon történő felhasználása évszázadokkal ezelőtt bevett szokás volt Közép-Amerikában.
A régészek mintegy 3000 szobortöredéket, valamint 1600 síptöredéket is találtak a lelőhelyen. Emellett egy kerámiakemencére is rábukkantak, ami arra utal, hogy legalább a tárgyak egy részét a helyszínen gyártották. Pink szerint a sípokat szándékosan törték össze – a szokás más közép-amerikai lelőhelyen is megfigyelhető volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap