Azték templomot találtak a spanyol hódítók temploma alatt

A felfedezés alátámasztja azt a feltételezést, hogy a 16. századi spanyol hódítók az azték főváros templomai fölé emelték saját templomaikat megérkezésük első éveiben. A régészek az első mexikóvárosi katedrális helyszínén kutattak, amelyet később, 1620-ban egy alig másfél kilométerrel arrébb épített új katedrális váltott fel.

A régi katedrális padlójába süllyesztett, két méter hosszú síremléket vizsgálva fedezték fel, hogy a templom padlója egy egykori azték templomhoz tartozott, az őslakók templomának padlószintjére építették rá a katolikus templomot. A spanyolok csupán egy vékony mészréteggel fedték be az eredeti padozatot.

"A spanyolok, Hernan Cortez és követői felhasználták a hódítás előtti struktúrákat, templomokat, alapozásokat, padlókat. Még a falakat is megtartották, egyszerre nem tudtak mindent lerombolni" - fejtette ki Raul Barrera, a mexikói antropológiai és történelmi intézet tudósa.

A katolikus pap nevét - Miguel de Palomares - a padlóba süllyesztett kő síremlékébe faragva találták meg. A síremlék feltárása a következő hetekben folytatódik, a régészek remélik, hogy megtalálják a pap maradványait, mikor fölemelik a sírboltot takaró kőlapot. De Palomares 1542-ben hunyt el, tekintélyes egyházi méltóság volt, az oltár közelében temették el.

Halála után harminc évvel a katedrális már túl kicsinek bizonyult, a közelében kezdték el építeni az új katedrálist 1573-ban, amely 1620-ra lett kész. Ekkor a régi templomot lerombolták, és feledésbe is merült az idők során.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve