Növényi olajokkal tartósíthatták az ókori kelták kedvelt zsákmányukat, a levágott fejeket
2019. február 4. 16:08 Múlt-kor
Az ókori forrásokból közismert tény, hogy a kelták körében szokás volt a megölt ellenségek fejét levágni és magukkal vinni egyfajta trófeaként. Több római és görög forrás is beszámol arról, hogy a fejeket büszkén mutatták meg másoknak, arról azonban nem írtak részletesen, hogy tartósították-e őket valamilyen módon.
Korábban
Egy új tanulmány szerint a vaskori kelták növényi olajjal tartósították megölt ellenségeik levágott fejét, hogy azokat közszemlére tehessék. Az ókori írások gyakran említik a kelták azon szokását, hogy trófeaként bánnak ellenségeik fejével, arról azonban eddig nem rendelkezett információval a tudomány, hogy milyen módon akadályozták meg a testrészek oszlását.
A Journal of Archaeological Science című tudományos lapban közölt tanulmány szerzői szerint „a közösség és harcosainak bátorságát és erejét” mutatták a levágott fejek. A dél-franciaországi Montpellieri Paul-Valéry Egyetem kutatói a közeli Le Cailarban előkerült nagy mennyiségű ókori koponyát vizsgáltak meg. Le Cailar egy körülbelül 2500 éve lakott terület a Rhône folyó partján. Egy jelenleg beépítetlen területen található ókori település feltárása közben kerültek elő a Kr. e. 3. századra datálható fegyverek és koponyák, amelyek vélhetően együtt voltak kiállítva a kelta faluban, egészen annak Kr. e. 200 körüli megszűnéséig.
„Számos koponya bírt vágásnyomokkal, nem csupán a lefejezésből eredően, de azáltal is, ahogy a fejeket előkészítették a kiállításra – eltávolították a nyakcsigolyákat és az öreglyukat, aztán eltávolítsák az agyat, és kihúzzák a nyelvet, vagy legalábbis kikaparják az állkapocs alatti izmokat” – írta a csapat. Megjegyzik továbbá, hogy a fejek és fegyverek a fallal körülvett falu központjában voltak, azaz rendeltetésük az lehetett, hogy a falu lakói lássák őket, nem pedig az, hogy a kívülről érkező idegeneket rettentsék el. Az ókori források is azt említik, hogy az ellenségek levágott fejeit az azokat megölő harcosok helyezték ki házaik elé.
A kutatók a koponyák több apró részét porrá zúzták, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálhassák őket. A kémiai vizsgálat során arra jutottak, a fejeket – vagy legalábbis némelyiküket – cédrusolajba, vagy valamely helyben őshonos fenyőféle olajába márthatták tartósítás céljából. A legvalószínűbb eset az, hogy a folyamatot időről időre megismételték, hogy a fejek megőrizzék állapotukat, ezáltal az olajok még évezredekkel később is kimutathatók a fejekből megmaradt koponyákban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
