Legendás apák és fiúk

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 24
20 találat
[1]

1341. május 24.

Károly Róbert ítélkezési kiváltságot adományoz Magyar Pál gimesi várnagynak

Magyar Pál gimesi várnagy többször panaszolta a királynak, hogy birtokain élő jobbágyait az ország számos bírája és jogszolgáltatója elé megidézték, és a zaklatások miatt kezdenek elnéptelenedni az általuk lakott földek. Az ország szabadsága értelmében azonban a főbenjáró bűnügyek kivételével a jobbágyok uraitól és vagy azok officiálisaitól kell az igazságot követelni. Károly Róbert meghagyta a nádornak, az országbírónak, a megyésispánoknak és helyetteseiknek, hogy a jövőben ne merészeljék Pál mester jobbágyait és birtoktalan szolgálóit ítélőszékeik elé idézni. A jobbágyok ellen folytatandó peres eljárás során Pál mesternek vagy officiálisainak is jelen kell lenni.

[2]

1461. május 24.

I. Mátyás fejenkénti fölkelésre szólítja fel a bártfaiakat a Lengyelországból támadók ellen és lőszert kér a várostól

[3]

1465. május 24.

II. Pál pápa 55 200 dukátot ad át I. Mátyás követeinek a török elleni hadjáratra

[4]

1466. május 24.

I. Mátyás délvidéken állomásozó seregei számára gabonasegélyt kér Ferdinánd nápolyi királytól

[5]

1543. május 24.

Meghal Kopernikusz, lengyel csillagász

[6]

1681. május 24.

Meghal id. Nicodemus Tessin svéd építész

Stralsund-ban született 1615. május 7-én. 1636-tól állami szolgálatban állt, elsősorban várostervezéssel foglalkozott. 1646-tól királyi építész volt. Az ő munkája a Stockholm melletti Drottningholm királyi kastélya, Kalmar dómja, valamint a stockholmi állami bank barokk palotája. Fia szintén jelentős építész volt.

[7]

1686. május 24.

Megszületett Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus

A gdansk-i születésű kutató élete nagy részét Hollandiában élte le. Apja Amszterdamba küldte kereskedelmi tanulmányokat végezni, de érdeklődése hamar a természettudományok felé fordult. 1709-ben feltalálta az alkoholos, 1714-ben a higanyos hőmérőt, s megalkotta a nevét viselő hőmérsékleti skálát. Ezen az egyik alappontot, a jég olvadáspontját 32 Fahrenheithez, a másikat, (először az emberi test hőmérsékletét, később) a víz forráspontját 212 Fahrenheithez rögzítette. Így a két alappont közti távolság 180 Fahrenheit, szemben a 100 Celsius-fokkal. Tehát 1 Fahrenheit hőmérséklet 5/9 Celsius-fok hőmérsékletnek felel meg Celsius skáláján. Hőmérőjét a gyakorlatban ma már csak az Egyesült Államokban használják, tudományos téren kizárólag Celsius skáláját alkalmazzák. Felismerte, hogy a folyadékok forráspontja a légnyomástól függően változik. Hágában halt meg 1736. szeptember 16-án.

[8]

1726. május 24.

Voltaire megérkezik Angliába, miután kiszabadult a Bastille-ból

[9]

1743. május 24.

Megszületett Jean-Paul Marat, francia forradalmár

[10]

1819. május 24.

Elindul az első gőzhajó az Atlanti-óceánon

1819. május 24. és június 20-a között - huszonöt nap alatt - kelt át az első vitorlás gőzhajó az Atlanti-óceánon, Savannah és Liverpool között. A 703 bruttóregisztertonnás méretű hajót egy 90 lóerős gőzgéppel szerelték fel, mely fafűtésű volt és lapátkerekeket hajtott. Kiegészítésként felszerelték árbocozattal is, mivel a gőzgépet csak bizonyos ideig lehet üzemeltetni. A gőzmeghajtást eddig csak a viszonylag rövid távú belső forgalomban használták, mivel a nagyobb távolságok megtételéhez szükséges szén- és fakészlet túl nagy rakodóteret igényelt.

[11]

1819. május 24.

Megszületett Viktória, Anglia későbbi uralkodója

[12]

1844. május 24.

Morse feladja az első táviratot

Új korszak kezdődik a hírközlés technikájában: egy Washington és Baltimore közötti kísérleti vezetéken az amerikai feltaláló, Samuel Morse feladja az első táviratot, a saját maga készítette íróautomatán. Morse festőként is sikeres volt; 1826-ban New Yorkban ő alapította a Nemzeti Iparművészeti Akadémiát. A hírek továbbítása céljából fejlesztette ki a róla elnevezett Morse-kódot, vesszők és pontok kombinációját, melyeket rövid és hosszú áramütésekkel lehet a vevőre átvinni.

[13]

1862. május 24.

Londonban megnyitják a Westminster hidat

[14]

1881. május 24.

Életbe lép az első magyar műemléki törvény

Az ország műemlékvédelmét megalapozó, a műemlékek fenntartásáról szóló 1881. XXXIX. törvénycikkely Trefort Ágoston kultuszminisztersége alatt lépett hatályba. Ez volt az első olyan törvény, amely a műemlékvédelem ügyét szolgálta, s biztosította annak intézményes keretek között történő rendezését. A törvény értelmében megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága, amely 1957-től Országos Műemléki Felügyelőség, 1993-tól Országos Műemlékvédelmi Hivatal néven működött. 2001 óta jogutódja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A jelenleg érvényben lévő kulturális örökségvédelmi törvényt 2001-ben fogadta el az Országgyűlés.

[15]

1911. május 24.

Meghal báró Bánffy Dezső miniszterelnök

Kolozsvárott született 1843. október 28-án. Felsőfokú tanulmányait Berlinben és Lipcsében végezte. Politikai, közéleti tevékenységét a közigazgatásban kezdte. A Szabadelvű Párthoz csatlakozva már 32 éves korában Szolnok-Doboka, majd az ugyancsak erdélyi Beszterce-Naszád vármegye főispánja lett. Wekerle Sándor távozása után nevezte ki Ferenc József miniszterelnökké, amely tisztet 1895. január 15-től, 1899. február 26-ig töltötte be. Kevés eredeti gondolattal rendelkező, türelmetlen, alapjában konzervatív szemléletű politikus volt. A kompromisszumos, `jobb híján` megoldásként kormányfővé váló Bánffy nem csupán ideiglenes szerepet kívánt játszani. Kormánya kezdetben tett néhány liberális intézkedést, így keresztülvitte a parlamentben az egyházpolitikai reformokat, elérte a büntető perrendtartás végső formába öntését és létrehozta a Közigazgatási Bíróságot 1896-ban. Miniszterelnökségének idejére estek a millenniumi megemlékezések. akkor adták át a forgalomnak a teljes Nagykörutat, a kontinentális Európa első földalatti vasútját, befejeződött a Városliget kialakitása, folytatódott a Vár újjáépítése. Az ezredévi ünnepségek elmúltával újult erővel lángoltak fel a társadalmi megmozdulások, a nemzetiségek pedig már nem fogadták el az egységes magyar nemzetállam koncepcióját. A miniszterelnököt sem felkészültsége, sem pedig politikai habitusa nem tette alkalmassá a felgyülemlett problémák megoldására. A józan politizálás helyett egyre inkább a nyers, konzervatív jellegű hatalmi erőkhöz, eszközökhöz folyamodott. Nem tudott megbirkózni az osztrák-magyar gazdasági kiegyezésből származó gondokkal sem, a közös vámterülettel, az Osztrák-Magyar Bank vezetésével kapcsolatos érdekellentétekkel, valamint a kereskedelmi szerződésekkel, a kvótákkal összefüggő vitás ügyekkel.
Az osztrák és a magyar parlament között dúló viták a magyar országgyűlésre is kihatottak. Az ellenzék, a magyar érdekeket szerinte nem megfelelően képviselő miniszterelnök ellen 1898 végén nagyszabású obstrukciót kezdett, amelyekhez a Szabadelvű Párt képviselőinek egy része is csatlakozott. Az obstrukció valóságos ex-lex állapotot teremtett és a kormányfő 1899. február 18-án bejelentette lemondását. 1903-ban a Szabadelvű Pártból is kivált, majd megalakította ellenzéki programot hirdető Új Párt-ját, és csatlakozott az ellenzéki szövetséghez. 1906 után a koalíció hatalmas többségével szemben politikai jelentőségét elvesztette, az aktívabb politikai fellépésre a koalíció 1910-es bukása hozta el számára a lehetőséget. Az 1910-es választási kampány egyik legfőbb kérdése az általános választójog jelszava volt. Bánffy Dezső - baloldali értelmiségi környezetére is támaszkodva - élére állt a demokratikus követeléseknek, és az 1910. április 21-én megalakult Választójog Országos Szövetsége elnöke lett. A szociáldemokrata, polgári radikális, szabadkőműves és liberális politikusokat tömörítő szervezetben Jászi Oszkár, Garami Ernő vagy Kunfi Zsigmond is részt vett. Budapesten érte a halál.

[16]

1924. május 24.

Létrejön a Magyar Nemzeti Bank

A népszövetségi kölcsön folyósításának egyik feltétele volt, hogy meg kell alakulnia a Magyar Nemzeti Banknak. A Magyar Nemzeti Bank önálló jegybankként jött létre, mely nemcsak más jegybanktól, de a kormánytól való függetlenségét is jelentette. A népszövetségi kölcsön jelentős része az átmeneti fizetési (államháztartási) hiány pótlása mellett az MNB ércfedezetének megalapozására szolgált. 1924 júliusában, a bank felállításával egy időben, történt meg a népszövetségi hitel előlegének (ami a teljes hitel összegének 40%-át jelentette) folyósítása és az infláció megállítása. Az új korona árfolyama a font sterlinghez igazodott, mivel a népszövetési kölcsönt ebben a pénznemben nevesítették és folyósították. Mivel a font erősödött, így a korona is erősödött a nemzetközi valutapiacon. Az MNB legfőbb szerve a közgyűlés (részvénytársasági forma, részvényesi közgyűlés), legfelsőbb irányító, végrehajtó és ellenőrző szerve a főtanács lett. A főtanács 13 tagból és egy elnökből állt. Az elnököt a pénzügyminiszter javaslatára az államfő nevezte ki. A törvényesség felett őrködő kormánybiztost is a pénzügyminiszter javaslatára nevezték ki. A kormánybiztos felügyeleti jogkörében óvást emelhetett, melynek eldöntésére a kúria elnöklete alatt működő választott bíróság volt jogosult. Az állam és az MNB viszonyára jellemző volt, hogy a bank a kincstárnak semmiféle kölcsönt nem nyújthatott. 1927-től egységesítették az állami pénzek kezelését, az állam bankja az MNB lesz, de ezen minőségében csak az állami fölöslegek kezelésére szorítkozott.

[17]

1943. május 24.

Véget ér a német tengeralattjáró-háború

Mind több és súlyosabb veszteség után Karl Dönitz német nagyadmirális bejelenti az atlanti-óceáni német tengeralattjáró-háború végét, amelyben mintegy 2000 tengerésztiszt és tengerész közlegény esett el. Adolf Hitler sokáig ellenezte a tengeralattjáró-háború lezárását, mivel az Atlanti-óceánt "nyugati előterének" tekintette. A veszteségek a végtelenségig nőttek. A tengeralattjárók lemerülve csak mintegy kilenccsomós óránkénti sebességgel haladtak, mivel oxigénhiány miatt nem használhatták Diesel-motorjaikat. Huszonnégy óránként fel kellett merülniük, hogy a tengeralattjáróban kicserélhessék a levegőt, s ez többnyire éjjel történt meg. Az ellenség erre a pillanatra várt. A németekkel szemben rendelkeztek radarral, s így a tengeralattjárók tartózkodási helyét meg tudták állapítani. Ezeket azután erős fényszórókkal felszerelt repülőgépek támadták meg. Dönitz már régebben vissza akarta vonni az Atlanti-óceánból a német tengeralattjárókat.

[18]

1986. május 24.

Meghal Dajka Margit színésznő

Nagyváradon született 1907. október 13-án. Vidéki társulatoknál kezdte pályáját, majd 1929-tól a Vígszínházban játszott, később más fővárosi színházak tagja volt. 1948-ban a Madách Színházhoz, majd a Petőfihez, utóbb a Thália Színházhoz szerződött, s ott játszott nyugdíjba vonulásáig. A színpadon ritkán nyílott alkalma egy-egy darab nagy szerepét eljátszania, ám tehetségével kisebb szerepeit naggyá tette. Emlékezetes alakítást nyújtott a János vitéz: Iluska, a Rómeó és Júlia: dajka, a Tóték: Tótné szerepében. 1932-től filmezett, s felejthetetlen egyéniségét, kiváló szerepformáló képességét többek között a Macskajáték, az Égigérő fű, a Herkulesfürdői emlék, a Legáto című filmek kópiái őrzik. Nagyrészt neki köszönhető - Latinovits Zoltán méltó partnereként -, hogy a magyar filmművészet egyik legnagyobb alkotása, Huszárik Zoltán Szindbád című filmje óriási szakmai és közönségsikert aratott.

[19]

1993. május 24.

Demokratikus választásokat tartanak Kambodzsában

A sokat szenvedett kambodzsai népre valószínűleg jobbidők következnek. Az ezer évvel ezelőtti nagy birodalom utódait az ortodox maoizmus legszélsőségesebb hulláma döntötte le lábukról. A `vörös khmer`-ek ideológiai alapon megsemmisítették a pénzgazdálkodást, az értelmiségi rétegeket, a városi lakosságot: milliók pusztulnak el, míg vége lett a szervezett népirtásnak, elsősorban vietnami beavatkozással, amely azonban a khmer lakosság nemzeti öntudatát csorbította. A 90-es évek változásai éreztették hatásukat Vietnamban és Kambodzsában is, akárcsak Kínában. Így jött el 1993 májusa, amikor többpárti, demokratikus választásokat tartottak a khmerek földjén. A választások eredményeképpen Kambodzsa parlamenttel rendelkező alkotmányos monarchia lett, élén Norodom Szihanuk herceggel, akit szeptemberben trónra emeltek. Elvileg elképzelhető, hogy a 70-es években uralkodó polpotisták politikai utódai is részt kaphatnak a parlamenti munkában. A legfontosabb végső soron a módszeresen szétrombolt gazdaságú ország helyreállítása és fellendítése.

[20]

1993. május 24.

Kikiáltják a szuverén eritreai államot

A Vörös-tenger partján fekvő terület a XIX. század végétől olasz gyarmat volt, majd 1952-ben brit igazgatás alá került, Etiópia autonóm státusú részeként. Hailé Szelasszié császár 1962-ben történelmi jogokra hivatkozva megszüntette Eritrea autonóm státusát, és etiópiai tartománnyá minősítette. A császár halála után, 1974-ben indult az eritreai függetlenségi harc, amelyben 150 ezer eritreai vesztette életét, félmillióan külföldre menekültek. Közel két évtizedes függetlenségi harc nyomán Etiópia 1993 májusában elismerte egykori tartományának függetlenségét, 1993 májusában népszavazáson döntöttek a függetlenség kikiáltása mellett.