2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Nőket védelmezett Apor Vilmos, dulakodás közben egy szovjet tiszt háromszor rálőtt

2021. február 28. 10:25 MTI

129 éve, 1892. február 29-én született Boldog Apor Vilmos báró, győri püspök. Főpásztorként „a szegények püspöke” lett, de nemcsak a szegényeké, hanem minden bajba jutotté és üldözötté. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Apor Vilmos

Apor Vilmos ősi székely nemesi család ötödik gyermekeként született Segesváron. Édesapja, Apor Gábor Háromszék megyei főjegyző báró volt, édesanyja, Pálffy Fidélia grófi család sarja. 1895-ben a család Bécsbe költözött, mert apját a király személye körüli minisztérium államtitkárává nevezték ki, de három évvel később tüdővészben meghalt. Vilmos Bécsben végezte az elemi négy osztályát, gimnáziumi tanulmányait a családi hagyományoknak megfelelően a Bécs elővárosának számító Kalksburg jezsuita középiskolájában kezdte, az utolsó két évre Kalocsára került. 1909-ben kispapnak jelentkezett a győri püspöknél, Széchenyi Miklós grófnál, a család rokonánál, aki az innsbrucki jezsuita teológiára küldte tanulni.

1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon, ezután Gyulára helyezték káplánnak. Nem volt különösebb szónoki tehetsége, de prédikációi mély gondolati tartalmuk miatt vonzották az embereket. 1917-ben két hónapig egy kórházvonat lelkésze volt, s találkozott a háború borzalmaival. Az év őszétől a nagyváradi papnevelde prefektusa és dogmatikatanára lett, de közelebb állt szívéhez a lelkipásztori munka, ezért főpásztora 1918 augusztusában visszaküldte Gyulára, immár plébánosnak.

Működése három fő területre terjedt ki: a hitéletre, a karitatív munkára és a magyar társadalom keresztény szellemű átformálására. Egyházközségi lapot indított, népmissziókat szervezett, a katolikus megújulás szolgálatában hitbuzgalmi és társadalmi egyesületeket hozott létre. Az 1938-as Anschluss, Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz csatolása után gyulai német híveit óvni igyekezett a szélsőjobboldali propagandától. XII. Pius pápa 1941. január 21-én győri püspökké nevezte ki, székét február 2-án foglalta el.

Főpásztorként "a szegények püspöke" lett, de nemcsak a szegényeké, hanem minden bajba jutotté és üldözötté. 1943 augusztusában a katolikus szociális mozgalmak vezetői és a politikai élet képviselői Győrben jöttek össze, hogy megalakítsák a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek egyházi és lelki vezetését, a püspökkaron belüli pártfogását Apor Vilmos vállalta. Az értekezlet úgy vélekedett, hogy a Harmadik Birodalom győzelme kizártnak látszik, és a vesztett háborút hazánkban is politikai-társadalmi átalakulás fogja követni. A katolikus mozgalmaknak mindent meg kell tenniük azért, hogy az átalakulás demokratikus szellemű legyen.

A vészkorszakban fellépett az üldözöttek érdekében, a gettók felállítása ellen a belügyminiszternél tiltakozott. Minden nála jelentkező üldözöttet oltalmába vett, szerzetesházakban, kórházban vagy a Püspökvárban helyezte el őket. Püspöktársait is egységes fellépésre akarta rábírni, a váci püspöknek írta: "Az antiszemitizmust nem lehet helyeselni. A pápától le az utolsó püspöki karig el kell ítélnie ezt minden papnak." Amikor a front elérte a Dunántúlt, Apor Vilmos, Mindszenty József és Shvoy Lajos a Dunántúl püspökeinek emlékirata néven ismertté vált nyilatkozatban követelték a kormánytól az esztelen vérontás, pusztítás azonnali beszüntetését.

Amikor a front 1945 márciusában elérte Győrt, Apor Vilmos arra kérte a német hadvezetést, hogy kíméljék meg a várost a pusztítástól, de elutasító választ kapott. Március 28-án, nagyszerdán a szovjet csapatok már Győrnél voltak, a harcokban a székesegyház találatot kapott, tornya kiégett. Március 30-án, nagypénteken szovjet katonák a Püspökvár óvóhelyéről "munkára" akarták elvinni a fiatal nőket. A szovjet kapitánnyal tárgyaló Apor Vilmos azt ajánlotta, hogy a lányok helyett férfiak és idős nők menjenek dolgozni a kaszárnyába. A vita ingerültté vált, a tiszt előrántotta pisztolyát, és dulakodás közben többször rálőtt a főpapra, akit három golyó talált el.

A súlyos sebesültet hordágyon a több kilométerre lévő kórházba szállították, megoperálták, de a hasüregében nem találták meg a lövedéket. A püspök hősiesen viselte szenvedéseit, kórházi ágyán először arról érdeklődött, történt-e baja a nőknek. A nemleges válaszra így sóhajtott fel: "Hála Istennek! A jó Isten elfogadta az én áldozatomat." Vasárnap, április 1-jén hashártyagyulladás lépett fel, s Apor Vilmos húsvéthétfőre virradóra meghalt, de még megbocsátott gyilkosának.

Ideiglenesen a győri karmelita templom kápolnájába temették. A székesegyházban 1948-ban elkészült a végleges sírhely vörös márványból, de a hatóságok nem engedélyezték az újratemetést, erre csak 1986-ban kerülhetett sor. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta. Ünnepét május 23-án tartják, mert vértanúságának időpontja többször is a húsvéti időszakra eshet, és hamvait 1986-ban május 23-án szállították át a győri székesegyház kriptájába. 2012-ben leplezték le Boldog Apor Vilmos magánadományból készült szobrát, Lebó Ferenc alkotása a győri Püspökvár tornya előtti téren áll.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
II. János Pál pápa Apor Vilmos sírjánál
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár