2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái 

2024. október 2. 14:20 Múlt-kor

Középkori fegyveresek

A nők szilárdan jelen voltak a kora középkori hadviselésben, olyannyira, hogy két 13. századi szerző, Luccai Bertalan (1236 körül – 1327) és Római Aegidius (1243 körül – 1316) heves vitát folytatott róluk. Minden oldalról megvizsgálták a kérdést, áttekintve a női „biológiát”, a természetből vett precedenseket, a történelmi példákat, majd a várható végkövetkeztetésre jutva határozottan ellenezték a nők háborús részvételét.

A vita és elemzés oka látványos és egyértelmű: a történelemkönyvek lapjai tele vannak női harcosokkal. A fenti két szerző korát megelőzően számos ilyen csoportról vannak ismereteink: a pliszkai csatába (811) vonuló nőkről, a félig történelmi skandináv skjaldmærekről (shield-maiden, szó szerint „pajzs-hajadon”), vagy a spanyol–katalán Fejszerend (1149), amelybe a Tortosát védelmező nőket vették fel. De még szembetűnőbbek azon nők, akik egymagukban vonultak hadba.

Bár Jeanne d’Arc a leghíresebb példa, valójában nincs bizonyítékunk arra, hogy valóban harcolt volna: inspiráló személyiség volt, de harcosnak nevezni őt túlzás lenne. Hasonló alak jelenik meg Numidia 7. századi történelmében Dihja al-Kahina képében (címe „papnőt” vagy „jövendőmondót” jelent), aki az Észak-Afrikát bekebelező arab hódítással szegült szembe. Győzelmei legendásak voltak, korának muszlim történetírói is csodálattal számoltak be róluk.

Nem kizárólag a vallási buzgalom emelt fel nagy női vezéreket. A korszak nagyívű stratégiai gondolkodói közé tartozott Angliai Matilda császárné és I. Tamar georgiai királynő is; utóbbi számos győzelmet aratott a határait fenyegető muszlim hódítók fölött. Mások a szemtől szemben vívott harcban jeleskedtek: Jeanne de Clisson és Jeanne de Montfort (közismert nevükön az Oroszlán és a Láng) francia földön küzdöttek ellenségeikkel, a harci erények széles tárházát felvonultatva.

Természetesen az iszlám világból is számos példát ismerünk. A nők már Mohammed próféta korában jelen voltak a harctereken: Umm Hákim és Hávla bint al-Azvár neve mindenképp szélesebb körű ismertséget érdemelne, de mindannyiuk közül kiemelkedik Umm Umara, „Mohamed pajzsa”. Az uhudi csatában, amikor a muszlimok sorai meginogtak és menekülőre fogták egy sikertelen hadmozdulat után, Umm Umara fegyvert ragadott, és felkereste férjét és két fiát a csata forgatagában, nem messze onnan, ahol Mohamed harcolt. Meglátva őt, a próféta rákiáltott egy menekülő katonára, hogy adja oda pajzsát „annak, aki harcol is”. Umm Umara a pajzzsal megvédte Mohamedet a biztos haláltól, miközben tizenkét sebet gyűjtött be.

A korai iszlám egyik legmeghatározóbb női alakjaként Umm Umara a feljegyzések szerint legalább négy csatában volt jelen. Jellemének ereje nem csupán a harcmezőn mutatkozott meg: egy alkalommal magát a prófétát is kérdőre vonta a nőkre vonatkozó kinyilatkoztatások hiánya miatt: „Látom, hogy minden a férfiakra vonatkozik, a nőkről nincs szó” (Ibn Hadzsar al-Aszkaláni: Al-Iszaba fi Tamjiz al-Szahaba). Ezt követően nyilvánította ki először Mohamed, hogy a férfiak és nők lelkileg egyenrangúak.

A fenti személyek mellett említést érdemel egy női muszlim harcosokból álló alakulat is. A spanyolországi rekonkviszta idején egy elit női íjászosztag száll szembe az Ibériai-félsziget legendás hősével, Rodrigo Díaz de Vivarral (ismertebb nevén El Ciddel): „ez a mór nő csodálatraméltó mestere volt a török íjnak (…) ő lovagolt elöl, és vele társai, száz mór nő, és kárt tett El Cid seregében” (Ramón Menéndez Pidal: Primera Crónica General).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Attikai vörösalakos váza harcoló amazonokkalMichiel Coxcie: Tomürisz bosszúja (1620 körül)Boudica, az icenusok királynője (19. század)Jean d'Arc lóháton (kora 16. századi kézirat)I. Tamar georgiai királynő (késő 19. század)Fu Hao szobra Kínában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár