Nero, a keresztények vagy a város zsúfoltsága – miért vált Róma a lángok martalékává?
2018. november 29. 12:43 Múlt-kor
Korábban
A császár álma: Neropolis
A nagy tűzvésznek azonban nem a keresztényüldözés volt az egyetlen hozadéka. Amint kihűlt a hamu a megfeketedett romokon, Nero egy válogatott építőmunkásokból álló csoporttal hozzálátott az elpusztult területek helyén álló új városrész, Neropolis megépítéséhez. Modern, rendezett, kövezett utcákat terveztetett. Elrendelte az épületek maximális magasságának csökkentését, amelyek alapjául ekkortól kezdve csak teljesen éghetetlen követ lehetett használni. Minden épületet fallal kellett körbekeríteni, és a meglévő helyiségekhez csak engedéllyel lehetett új házrészeket hozzáépíteni.
Nero egy fényűző császári palotát is építtetett, amit Domus Aureának, vagyis Aranyháznak nevezett el. A nyolcvan hektáron álló hatalmas komplexumot különálló pavilonok sora képezte. Az épületen belül többek között egy óriási méretű vízi orgona, valamint egy 30 méter magas csarnok is helyet kapott.
Nero halálakor a palota még nem készült el teljesen. Egy ideig még folytatták a munkálatokat, ám Vespasianus idejében felhagytak az építkezéssel. A megüresedett területen építették később a híres Colosseumot, Traianus termáit és Vénusz templomát. Az óriási Nero-szobrot később napkoronával díszítették, így a rossz hírnévnek örvendő császár helyett immár Héliosz isten nézett le a városra. Később a szoborfejet lerombolták, és az aktuális uralkodó kívánsága szerinti fejjel helyettesítették – általában a császár saját arcképével.
Nero szobra tehát eltűnt a római terekről, alakja azonban irodalmi, képzőművészeti alkotásokban, történészi vitákban időről-időre felbukkan. Bár gonosztettek sora fűződik a nevéhez, a római tűzvészért valószínűleg nem tehető felelőssé. Ennek ellenére továbbra is Róma felgyújtójaként él tovább a köztudatban, és amíg a történészek nem állnak elő ennek ellenkezőjét alátámasztó megcáfolhatatlan bizonyítékokkal, addig minden bizonnyal a CD-és DVD-író program neve is Nero Burning ROM marad.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap