Nemigen fektettek erőt a hatóságok a Malév-repülő rejtélyes lezuhanásának kivizsgálásába

A Malév HA-LCI lajstromjelű, Tu-154 típusú repülőgépe egy szovjet repülőtéren a tragédia előtt (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Malév 240-es, HA-LCI lajstromjelű Budapest-Bejrút járata a hajnali órákban, nyolc perccel a bejrúti repülőtérre való leszállás előtt zuhant a Földközi-tengerbe.

A gépen tartózkodó 50 utas (egy magyar, két finn, egy szaúd-arábiai, egy egyiptomi, egy angolai, két francia állampolgár, négy francia apáca, egy brit család, valamint több mint harminc libanoni arab férfi) és a tízfőnyi magyar személyzet életét vesztette.

A gép lezuhanásának oka máig rejtély. Elképzelhető, hogy fedélzetén fegyvert szállított, mert a 161 utas számára tervezett gépen csak hatvanan utaztak, az utastér egy részét leplombált ládák foglalták el.

Lehetséges az is, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet budapesti irodáját megnyitó palesztin delegáció lett volna a célpont, amely azonban nem ezzel a járattal utazott haza; a gépre még további ötvenhárom ember váltott jegyet, de a delegáció nem szállt fel az induláskor.

A repülőgép Ferihegyen (kép forrása: nepszava.hu)

A szerencsétlenség kivizsgálására nemzetközi bizottság alakult, melynek libanoni volt a vezetője, a tagok közül három libanoni, öt magyar, két orosz és két brit volt. A hivatalos magyarázat szerint a gép ismeretlen okból zuhant a tengerbe, a halottak - szintén hivatalosan - nem kerültek elő, és nem is kapták meg a végtisztességet.

A roncsokat és a fekete dobozt soha nem keresték, nem is hozták felszínre, pedig az angol haditengerészet felajánlotta a segítségét. Az akkori magyar kormány arra hivatkozott, hogy a közel-keleti háborús viszonyok miatt lehetetlen a maradványok felkutatása.

A katasztrófa után Budapesten felavattak egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, amelyet a baleset 30. évfordulóján felújítottak. 2003-ban újabb hivatalos vizsgálat indult, melyről a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentést is készített, ám ezt szigorúan titkosnak minősítették.

2009-ben a magyar kormány fejenként 4 millió forintos kegyeleti támogatást ajánlott fel a magyar áldozatok hozzátartozóinak. Az 1975-ös katasztrófáról máig nem tudni, hogy merénylet vagy műszaki baleset történt-e, netán lelőtték a Tu-154-est.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• 22 évesen már tábornok, később magyar állampolgár is lett Buda francia felszabadítója
• Hitler parancsára lett öngyilkos, majd hősnek kijáró temetést kapott Erwin Rommel
• A középkori találékonyság csúcsát jelentették az egyre fejlettebb ostromgépek
• Kardjaikat is megtarthatták a bevehetetlen komáromi erőd védői
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Akár eszméletét is veszthette az első harckocsik személyzete a benti hőség miatt
• Szinte biztos, hogy nem a Csele-patakba fulladt bele II. Lajos király a mohácsi csata után
• Huszártalálkozó lesz a hétvégén Nyíregyházán
• A feljegyzésekben nem említett közelharc nyomaira bukkantak Waterloonál