Nem nyerte el az orvosok tetszését Kresz Géza ötlete

Napi húsz eset

A BÖME a bécsi után a második olyan mentőegyesület volt, amely rendszeres éjjel-nappali ügyeletet látott el, igaz, kezdetben mindössze egyetlen lófogatú mentőkocsival.

A mentőegylet működését tagdíjakból és adományokból finanszírozta Kresz, akinek keze alatt 50 medikus és nagyjából ugyanannyi orvos teljesített szolgálatot, méghozzá teljesen ingyen.

Az első mentőállomás egyébként a Szent István téren egy bolthelyiségben kezdte meg áldásos működését, amelyet Kresz közbenjárására a fővárosi telefontársaság távbeszélő készülékkel szerelt fel.

A mentőszolgálat a kezdeti időkben plakátok, falragaszok útján hirdette magát, de a napilapok is rendszeresen írtak az új szolgáltatás hasznosságáról. Hamarosan mindenki felismerte, hogy a mentősök munkája egy modern nagyvárosban nélkülözhetetlen.

A hívások száma megnőtt, az egyre szaporodó számú eseteket és az elsősegély-tanfolyamokat a BÖME a befolyt tagdíjakból már nem tudta finanszírozni, ezért Kresz Géza a fővároshoz fordult segítségért, emellett jótékonysági bálokat, illetve adománygyűjtő programokat is szervezett.

Orvosi eszközökkel berendezett helyiség 1896-ban (Kép forrása: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Kresz munkájának gyümölcseként a főváros a Markó utca sarkán rendelkezésre bocsájtott egy telket, amelyen 1890-ben a világ legkorszerűbb mentőközpontja kezdte meg működését. A BÖME palotájában, amely egy korszerű műtőteremmel rendelkezett, naponta nyolc mentőorvos teljesített szolgálatot.

A mentősök a bajbajutottakat ekkor már 11 mentőkocsi segítségével érhették el. Egy átlagos napon nagyjából 20 esethez riasztották őket. A Budapesti Önkéntes Mentőegylet oroszlánrészt vállalt az 1892-es kolerajárvány felszámolásában is.

Kresz korcsolyázni is szeretett

Kresz Géza a mentőegylet megteremtése mellett számos egészségügyi szakkönyvet írt és terveket dolgozott ki többek közt a fővárosi anyatejellátó-hálózat kiépítésére és egy fertőtlenítő központ felállítására is.

Az ő nevét dicséri a korcsolyázás népszerűsítésére 1869-ben létrehozott Pesti Korcsolyázó Egylet, amely később Budapesti Korcsolyázó Egyletként (BKE) folytatta működését. A BKE Magyarország egyik legrégebbi, ma is fennálló sportegyesülete.

Az újdonságok iránt fogékony Kresz Géza nevéhez fűződik a röntgenkészülék magyarországi bemutatása is: az 1896-os millenniumi kiállításon ugyanis az uralkodó, Ferenc József jobb kezéről készített röntgenfelvételt a jelenlévők legnagyobb ámulatára.

A készülék jelentőségét felismerve a mentőegylet igazgatója az egyik fővárosi mentőkocsit már egy röntgenkészülékkel is felszereltette.

Kresz Géza nagy terveket dédelgetett: a főváros kerületeiben is mentőállomásokat akart kialakítani, de a fáradhatatlan szervezőt idejekorán, 54 éves korában, 1901 áprilisában elragadta a halál.

1. London beindította a fantáziáját
2. Napi húsz eset

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról