Nem létezett „angolszász kor” egy tekintélyes brit történész szerint
2020. június 8. 17:47 Múlt-kor
A történettudomány elfogadott tényként kezeli, hogy a rómaiak Kr. u. 410 körül történt kivonulása után az Európából érkező, germán nyelvet beszélő angolok, szászok és jütök valóságos invázióval hódították meg a mai Anglia területét az 5. század folyamán, meghonosítva nyelvüket és kultúrájukat, amely egészen Hódító Vilmos és francia ajkú normannjai hódításáig meghatározó volt. Az elméletet az angol nyelv germán gyökerei és történeti források is alátámasztani látszanak. A Cambridge-i Egyetem professzora, Susan Oosthuizen szerint azonban a források esetében félreértelmezésről, a nyelvváltás esetében pedig fokozatos átállásról van szó.
Korábban
A sötét kor rejtélye
Oosthuizen szerint a római uralom utáni időszakban Britanniában továbbra is meghatározó maradt a római életmód legtöbb aspektusa, ezt pedig apránként alakította a más európai civilizációkkal – köztük a szászokkal is – folytatott kereskedelem, valamint a kisebb léptékű migráció.
A professzor a héten egy online előadás keretében fejtette ki álláspontját, amelyet tavaly kiadott, The Emergence of the English (Az angolok felemelkedése) című könyvében is leírt.
A középkori régészet professor emeritusaként, a legjobb elérhető kutatások alapján Oosthuizen azt a következtetést vonta le, hogy a folytonosság nyomai tisztán láthatók a római csapatok 410-es kivonulását követően is.
A földművelés ugyanolyan eljárásokkal zajlott, ahogyan a rómaiak idejében, és a latin, illetve a kelta briton nyelv, valamint ezek keveréke szintén tovább élt, továbbá a jogrendszer és a vallási intézmények is megőrizték római jellegüket. A brit emberekre és kultúrára gyakorolt római hatás a professzor szerint mélyebb és tartósabb volt, mint eddig gondolták.
A fenti okokból Oosthuizen helytelennek és félrevezetőnek tartja az „angolszász kor” kifejezés használatát a rómaiak távozása és a normannok érkezése közti évszázadokra. Helyette ezen időszak három részre való osztását javasolja: „későókori” (Kr. u. 400-650), „kora középkori” (Kr. u. 650-850), illetve „hódítás előtti” (Kr. u. 850-1100) korszakokra.
„Az angolság kialakulása a római-brit elődökből történő fejlődés volt. Nem gyarmatosítási folyamat volt” – írta a történész.
Mi a helyzet azonban az Európából áthajózó germánok hódítását alátámasztó tényezőkkel, amelyeken az általánosan elfogadott elmélet alapszik? Oosthuizen szerint a kutatások túlnyomó többségében vagy a módszertannal, vagy a rendelkezésre álló anyagból levont következtetésekkel súlyos gondok vannak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
