Nem kellett áttérnie az iszlámra Széchenyi Ödönnek ahhoz, hogy török pasa legyen
2020. március 24. 10:27 Múlt-kor
298 éve, 1922. március 24-én halt meg Széchenyi Ödön gróf, a tűzoltóság magyarországi és törökországi megszervezője, török pasa, Széchényi István fia. Az egymást követő török szultánok megbecsülték munkáját, több kitüntetésben részesült, ő volt az első keresztény, aki úgy kapta meg a pasa címet, hogy nem kellett a hitét elhagynia. Széchenyi "tűzpasaként", azaz altábornagyi rangban látta el a török tűzoltóság parancsnoki tisztségét.
Korábban
A "legnagyobb magyar", Széchenyi István kisebbik fia 1839. december 14-én született Pozsonyban. A nyughatatlan, kalandor természetű ifjú huszonegy évesen veszítette el apját, ezután Pestre költözött.
Mivel nagy hatással voltak rá apjának a közlekedés fejlesztése érdekében tett erőfeszítései (Széchenyi a Batthyány-kormányban a közlekedési miniszteri posztot töltötte be), sokat utazott, igyekezett összegyűjteni az itthon is alkalmazható újításokat.
Kép forrása: mandadb.hu
1862-ben kormánybiztosként ment a londoni világkiállításra, ahol felkeltette figyelmét a londoni tűzoltóság. Két évvel korábban ugyanis Nagycenken a falu nyolc háza égett le, a szervezetlen oltásba az elsők között Széchenyi Ödön kapcsolódott be. (A brit fővárost elpusztító 1666-os nagy tűzvész után a biztosítótársaságok az általuk biztosított épületek védelmére állítottak fel kisebb tűzoltó egységeket, ezek együttműködéséből született 1833-ban a világ első tűzoltósága.)
Széchenyi részletesen tanulmányozta e tűzoltóbrigádok szervezését, működését, maga is beállt tömlőt cipelni, a felszerelést javítani, tisztítani.
Hazatérése után, 1863-ban megalakította Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd a lakosság biztonsága érdekében indítványozta a hivatásos tűzoltóság létrehozását is. A 12 tagú szervezet 1870. február 1-jén szintén az ő főparancsnoksága alatt kezdte meg működését.
Kép forrása: Wikimedia Commons
Közben evezős versenyeket szervezett, részt vett a Budapesti Hajósegylet munkájában, megszervezte az Első Magyar Utazási Társaságot, bekapcsolódott az Első Magyar Gőzhajózási Társulat létrehozására indított mozgalomba.
A Dunagőzhajózási Társaság hajóin önkéntes szolgálatot teljesített, majd hajóskapitányi vizsgát tett, hatalmas feltűnést keltett, amikor Hableány nevű gőzösével Budapestről a Duna, Majna, Rajna, Marne és Szajna folyókon keresztül utazott a párizsi világkiállításra.
Itt az író Verne Gyula fogadta, később III. Napóleon császár is tett egy utat a gőzösön. Hajója megkapta a világkiállítás aranyérmét, Ödön pedig a kontinens áthajózásáért a francia Becsületrendet.
A következő években sok keserűség is érte, mert itthon számtalan terve és ötlete bukott meg az érdektelenségen, értetlenségen. Egyik megvalósulatlan álma maradt a Pest és Buda között megnövekedett forgalom enyhítésére szolgáló gőzkomp, megvalósult viszont az "emelőgép", vagyis a budai Sikló.
Tőle származik a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút, a munkásszálló, a magántávirda, az utcai hirdetőtáblák ötlete, továbbá a sínfektetés nehézségeit kiküszöbölő gőzkocsi alkalmazásának terve a lóvasút helyett.
1874-ben Törökországba utazott, hogy megszervezze az ottani tűzoltóságot. Isztambulban ugyanis 1870-ben tűzvész pusztított, a lángok martalékául esett többek között az angol követség és az amerikai, valamint a portugál konzulátus.
Diplomáciai követelésre a török hatóságok az addigra már Európa-szerte ismert Széchenyi Ödön segítségét kérték az ottani tűzoltóság felállításához. A rendkívül sok erőfeszítést igényelő munka elhúzódott, s Széchenyi végül letelepedett Konstantinápolyban.
Széchenyi Ödön egy magyarországi látogatása során Győrben (kép forrása: archivnet.hu)
Az egymást követő török szultánok megbecsülték munkáját, több kitüntetésben részesült, ő volt az első keresztény, aki úgy kapta meg a pasa címet, hogy nem kellett a hitét elhagynia. Széchenyi "tűzpasaként", azaz altábornagyi rangban látta el a török tűzoltóság parancsnoki tisztségét, még idős korában is személyesen irányította az oltásokat.
Hazájával nem szakadt meg kapcsolata, időnként hazalátogatott és őt is gyakran keresték fel tűzoltó-küldöttségek Magyarországról. 1922. március 24-én halt meg, temetése katonai és tűzoltó megemlékezés mellett a szultán képviselőivel török-magyar temetés volt. Isztambulban van eltemetve, az ottani Tűzoltó Múzeum az ő nevét viseli.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Apja jogásznak szánta, végül szentté vált Szalézi Ferenc 10:17
- A köddé vált kolónia, amely csupán két szót hagyott maga után 08:23
- Állt a bál: Zsófia főhercegné és Sisi csetepatéi a Burgban 07:19
- Leleményességével és önbizalmával királyokat is meghódított a szélhámos táncosnő, Lola Montez tegnap
- Akinek a brit filmvilág az első Oscart köszönheti: Korda Sándor sikerének titka tegnap
- Reklám, propaganda, focimeccs, pózolás: képeken a 20. századi tűzfal-történelem 2021.01.22.
- A magyar „Mr. Movies”: Zukor Adolf története, aki szerint a közönség sohasem téved 2021.01.22.
- A költészethez rendkívül tehetséges, de gyenge tanuló volt a fiatal Weöres Sándor 2021.01.22.