Nem elég magyarnak lenni: Hollywood megalapítója, Zukor Adolf
2021. október 1. 08:12 Kollarik Tamás, Csányi Dóra
„Nem tudták eldönteni, hogy elmegyógyintézetbe vagy szegényházba kerülök majd” – emlékezett vissza Zukor Adolf, vagy miként Amerikában ismerik, Adolph Zukor négy évtized távlatából egyik első újítására, az egész estés filmre adott üzleti reakciókra. A filmmogult, aki a mozgóképet népszerűvé, sőt jövedelmezővé tette, nevezték már a „filmgyártás Napóleonjának” és „Hollywood megalapítójának” is. Az egy zempléni kis faluban született újító már az első, 1929-es Oscar-díj-átadóról sem tért haza üres kézzel, két évtizeddel később pedig a filmiparban eltöltött szolgálataiért az Akadémia tiszteletbeli Aranyszoborral tüntette ki, amelyen ez áll: az amerikai játékfilm atyja. 1960-ban a Hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott, a 80. és 100. születésnapját pedig az egész filmipar ünnepelte.
Korábban
Zemplén vármegyéből Amerikába
Hollywood leendő megalapítója egy Zemplén vármegyei kis faluban, Ricsén született 1873-ban egy zsidó családba. Édesapja, Jákob szatócsboltot üzemeltetett, és a közeli földeket művelte, édesanyja jómódú rabbi család sarja volt.
A kis Adolf az elemi iskola négy tagozatát a közeli Mátészalkán végezte el, ahonnan évtizedekkel később Tony Curtis szülei is kivándoroltak.Tizenkét évesen anyai nagybátyja abaújszántói vegyeskereskedésébe került inasnak. Őt és bátyját, Artúrt e rokon nevelte fel, a két testvér ugyanis korán elvesztette szüleit.
Az ifjú, rosszul tanuló – egyébként mindössze 165 centiméter magasra nőtt – Zukor zsenge kora ellenére a kalandvágytól vezérelten és a jobb élet reményében 15 évesen hajóra szállt, és Amerikába utazott. Angolul nem tudott, minden vagyona a mellényzsebébe varrt 25 dollárnyi árvasági nyugdíja volt.
Önéletrajzában így írt a megérkezésről: „nem hökkentett meg, hogy a csapból víz folyt, mert fel voltam készülve a csodákra”. Kezdetben heti két dollárért takarított, és kifutófiúként dolgozott.
Mint írta: „Nagyon boldog voltam, hogy sok pénzt kerestem, sok száz olyan fiú között mozogtam, akik hasonló korúak és érdeklődési körűek voltak. Bokszoltunk, baseballoztunk, és magyar dalokat énekeltünk.”
Leleményessége és talpraesettsége révén hamarosan jobb munkához jutott, egy New York-i szőrmekereskedőnél kezdett el dolgozni. Gyorsan beletanult a mesterségbe, önállósította magát, és szűcsműhelyt nyitott Chicagóban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Színes programokkal várja az érdeklődőket az Őszi Kulturális Fesztivál Szegeden
- Földrengés és az első világháború is hátráltatta Iványi-Grünwald Béla művésztelepének sikerét
- A keleti táblás játékok világába is elkalauzolja az érdeklődőket az idei PONT fesztivál
- Hetvenes évekből származó fotográfiákat is láthatunk a Mai Manó Házban megnyíló kiállításon
- A Körhinta révén a modern magyar filmet is megismertette a világgal Fábri Zoltán
- Mesejátékok, bohózatok és krimik is szerepelnek majd a kecskeméti színház műsorán
- Klasszikus és könnyűzenei művek is elhangoznak az MVM ZENERGIA koncertjén
- A magyar zenei hagyományokat is népszerűsíti a Nemzetközi Fúvós Napok Fesztivál
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez tegnap
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására tegnap
- Az egyiptomi szultánt is lenyűgözte Assisi Szent Ferenc buzgalma és bátorsága tegnap
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége tegnap
- Egy hónapot késett a németek Moszkva elleni támadása 2024.10.02.
- Rákóczi halála után sem térhetett haza Rodostóból Mikes Kelemen 2024.10.02.
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái 2024.10.02.
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum 2024.10.02.
