A vörösterror 133 napja

Nem az 1867-es koronázáskor készültek a híres Sisi-fotók

2019. március 12. 12:43 Pálinkás Patrícia

Sokszínű ruhaköltemények

1867 márciusában Erzsébet kikérte a házi koronát a bécsi udvari kincstárból, amelyet még Mária Teréziának készítettek. Most rendelkezései szerint átalakították, fekete bársonnyal bélelték ki az ezüstből készült koronát, melyen négy egymást keresztező ív volt, s a díszítő gyöngyöktől és briliánsoktól, a drágakövek csillogásától szinte nem is lehetett látni az ezüst alapot. A koronázás napján a Mátyás-templomban és az ebéden ezt viselte, a Rabending-fotóról ismert nyitott, koronaszerű, sokkal könnyebb fejéket, a gyémánt diadémot a többi alkalommal. Ugyanis június 8-a a koronázási ünnepségsorozatnak már a harmadik napja volt, összesen hat napon keresztül tartottak az ünnepi események. A küldöttségek fogadásain általában fehér selyem ruhában volt a királyné, sötétkék vagy fekete bársony derékkal.  A Lloyd-palota erkélyén – ahonnan a koronázási dombon végbemenő kardvágást tekintette meg – egyszerű fehér tüll ruhát viselt, fehér fátyollal.

Egy haláleset miatt (6-án reggel hunyt el Matild főhercegnő) törölték az ötödik napra meghirdetett bált, és a hatodik napra tervezett díszelőadást a Nemzeti Színházban, így azt már sohasem tudhatjuk meg, hogy milyen ruhákkal készült ezen alkalmakra a királyné. Számunkra érdekesebb az első nap estéjén  a budai palotában tartott hölgykör. Erzsébet díszes magyar öltözékben fogadta a tisztelgőket; a felső ruha fehér volt, alul széles fodrokkal, csipkekötővel; a pruszlik fehér csokrokkal díszített fekete bársonyból állt, fejét pedig arany diadém és magyar fejkötő ékítette, szintén fekete bársonyból és fekete csipkefátyollal. Igen, ez az a ruha, amit már 1866 januárjában is viselt, és amit jól ismerünk a Rabending- fotókról! S hogy semmi kétségünk ne legyen, egy bécsi újságíró hozzá is teszi a ruha leírásához: amit már tavaly is viselt! A várva várt koronázás felemelő eseményére tehát új ruhát készíttetett Erzsébet. Hogyan nézhetett ki ez a ruha?

A magyar lapok nehéz fehér selyem öltönyről írtak, amit gazdagon díszítettek ezüst virágokkal. Attól függően, hogy ki milyen messziről csodálhatta meg a ruhát, s hogy milyen botanikai ismeretekkel rendelkezett, gyöngyvirágot vagy bodzavirágot látott bele a mintákba. A már ismert  fekete bársony derekat viselte hozzá.  A Fővárosi Lapok segítségével elképzelhetjük Erzsébetet a koronázáskor: „Nehéz fehér selyembe volt öltözve, ezüst bodzavirág alakú dús és művészi kivarrásokkal; hasonlóan volt díszítve az igen gazdag szegélyzet is. Elől egy csillogó-villogó széles gyémánt vonal futott le, s hosszú, gyémántoktól ragyogó uszály követé a deli alakot. A gazdag hajfonatok közül gyémántok szikráztak. A hosszú fehér fátyol, a gazdag hímzésekkel, hullámzott és ragyogott. Hasonlíthatatlan szépségű gyémánt nyakék, magyar csipke-kötény, gyémántokkal hintve, növelék a kápráztató fényt.” A külföldi források ezüst brokát ruhát említenek, amit orgonavirágok borítottak be mindenütt. Ezt az ezüstszövetű öltönyt viselte tehát a Mátyás-templomban a koronázáson, a palotában a királyi ebéden, majd másnap a Vigadóban a királyi díszebéden.

Amikor elképzeljük ezt a ruhát, akkor hiteles forrásként Székely Bertalan és Kovács Mihály festményeihez kell fordulnunk. Mindketten Rabending-fotót vettek alapul, de szemtanúi is voltak az eseményeknek. Székely az ünnepségek rendezőségétől olyan utasítást kapott, hogy teljes történeti hűséggel örökítse meg a koronázáson résztvevő személyeket, ruházatukat, megjelenésük minden kis részletét, így a helyszínen riportrajzokat készített. Erzsébet-festményén egy bársonypárnán ábrázolta a házi koronát is, és a királyné a szíve felett viseli a Csillagkereszt-rend jelvényét is. Kovács Mihály szintén részt vett a koronázáson, a festő művészeknek fenntartott helyről nézte végig az ünnepséget, majd másnap a Mátyás-templomban kiállított koronázási jelvényeket is megtekintette. Kovács háromszor is megfestette Erzsébetet koronázási díszruhájában, és nagyon büszke volt arra, hogy a királyné egyszer személyesen ült neki modellt. Ő a házi korona mellé odafestette Szent István koronáját is, hisz azzal érintették Erzsébet jobb vállát a koronázáskor.

Festményekre kell tehát hagyatkoznia képzelőerőnknek, mert a korabeli fényképészeti technika nem tette még lehetővé pillanat felvételek készítését. Műterembe pedig nem tudott  elmenni a királyi pár, mert bár udvari gyászt nem tartottak, de csak olyan eseményeken vehettek részt, amelyek szorosan a koronázáshoz kapcsolódtak, másrészt hamarabb el is kellett utazniuk, mint ahogy eredetileg tervezték. Így aztán a királyné népszerűsítésére maradtak a Rabending-felvételek, s mivel a ruházat felső része úgyis azonos volt, 1867 után ezeket a portrékat egyszerűen koronázási fotóknak kezdték el hívni.

De van itt még néhány megválaszolandó kérdés. A koronázási öltözékről azt tartja a szakirodalom, hogy a párizsi Worth Divatház munkája. De melyik ruhára, melyik ruharészletre vonatkozik ez a megállapítás? A palotahölgyek öltönyeinek leírásánál a magyar lapok is megemlítik Van Echel asszony – a brüsszeli csipkecsodákat gyártó – nevét, akinek tudását tizennyolc magyar mágnásnő ruhakölteménye dicsérte, de egy bécsi lap tovább megy, és egyenesen azt állítja, hogy Erzsébet királyné koronázási ruhája is tőle származik. Lehet, hogy ezen a téren a meglepetések még folytatódnak?

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Kép forrása: PinterestSzékely Bertalan alkotása (kép forrása: Wikimedia Commons)Kép forrása: Wikimedia Commons

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!