2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem a testméret növekedésével emelkedett ki a Homo nemzetség

2015. augusztus 12. 18:23

A Homo nemzetség első tagjai semmivel sem voltak méretesebbek, mint a többi emberszabású, állítja egy új, a George Washington Egyetem kutatói által elkészített tanulmány, amely megcáfolja a korábbi elméleteket, melyek szerint az emberi evolúció és a testméret növekedése összefügg.

A Journal of Human Evolution című folyóiratban megjelent tanulmányban Mark Grabowski és kollégái arra vállalkoztak, hogy pontosan megbecsüljék az egyes emberszabásúak, valamint a Homo nemzetség tagjainak (a Homo erectustól kezdődően) átlagos testtömegét a két nemre lebontva egészen a mai napig.

A különböző maradványok mérése alapján arra az eredményre jutottak, hogy a korai hominidák lényegesebb kisebb méretűek voltak, mint azt korábban gondoltuk, valamint hogy a testméret növekedése nem az Australopithecusok (az emberszabású majmok és az emberfélék közötti átmenet), valamint a Homo nemzetség első tagjai között indult meg.

„A legnagyobb eredményünk az, hogy nem találtunk bizonyítékokat arra nézve, hogy nemzetségünk legkorábbi tagjai testméretileg különböztek volna az Australopithecusoktól” – mondta Grabowski, aki az Oslói Egyetemen is oktat. „Más szavakkal kifejezve, őseink kiemelkedése a többi emberszabású közül bizonyosan nem a testméret növekedésének köszönhető” – tette hozzá.

„Számos, valóságos kutatásokkal alá nem támasztott hipotézis kering manapság a Homo nemzetségről. Ez a tanulmány végre megcáfolja az egyiket, amely szerint a többi hominida kevesebb húst evett, vagyis kevesebb fehérjéhez jutott hozzá, így elmaradt a növekedésben. Úgy vélem, az elkövetkezendő időben még számos hasonló, az eddigi elméleteket megcáfoló kutatás lát majd napvilágot – mondta Bernard Wood amerikai kutató.

Eddig az antropológusok általában Henry M. McHenry 1992-es munkájára hivatkoztak az emberszabásúak testtömegének megbecsülése kapcsán. Azóta már több hominida maradványa került elő a föld alól, ami nagyban segítette az emberi evolúció komplexitásának megértését. Grabowski és kollégái McHenry munkájára építettek, ugyanakkor sok helyen tovább is fejlesztették és kiegészítették; remélik, hogy kutatásuk egyfajta sztenderd lesz az emberfélék méretének megbecslésében.

A nemek vonatkozásában a kutatók úgy találták, a méretbeli különbség (szexuális dimorfizmus) csak kis mértékben csökkent a korai emberszabásúak, valamint a Homo erectus között, majd pedig ugyanilyen kis mértékkel csökkent a modern embernél. A nagyobb dimorfizmus, mint amilyen a gorilláknál is felfedezhető, egyfajta „háremszerű” társadalmi struktúrára enged következtetni – ez pedig elgondolkodtatta kutatókat, akik szerint érdemes lenne azt az evolúciós modellt újraalkotni, ahol a monogám társadalmi struktúra már az emberszerűek első képviselőinél jelen volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár