Nehezen élte túl gyermekkorát a szaxofon feltalálója

Forradalom és megosztás

Sax szándéka a zene világának forradalmasítása volt – és ez sikerült is neki, amivel azonban meg is osztotta azt.

Az óvatos Sax joggal félt az utánzóktól: miután 1846-ban szabadalmaztatta találmányát, Franciaország-szerte megjelentek annak másolatai, amelyek eladásaiból nem jutott neki pénz. Saxot és találmányát saját korában nemigen értékelték nagyra, a hangszerkészítő ráadásul nehéz természetéről is ismert volt.

Az ambiciózus és kreatív férfi sok konzervatívabb zenészben keltett megütközést találmányával. Miközben Sax arról álmodozott, hogy hangszere kora zenekaraiba is belekerül, a való életben szaxofonellenes klubok alakultak, a sajtó pedig nem éppen hízelgő anyagokat jelentetett meg róla.

A pörlekedő természetű Sax szinte minden pénzét az ezek miatti bírósági eljárásokra költötte, és 1852-ben, 1873-ban és 1877-ben is csődöt jelentett.

Mindazonáltal akadtak szép számmal támogatói is. 1843 és 1860 között mintegy 20 000 szaxofont adott el műhelyéből, a sajtóban pedig Berlioz állhatatosan védte:

„Újra és újra, Sax a középkort megszégyenítő üldöztetés áldozatává válik (…) Ha ennél arcátlanabbak lennének, már meggyilkolták volna. Ilyen az a fajta gyűlölet, amelyet a feltalálók mindig is ébresztettek azon riválisaik közt, akik nem találnak fel semmit.”

Az általunk is ismert hangszer végül egy teljes zenei műfaj képviselőjévé lépett elő évtizedekkel később, azonban feltalálója nincstelenül halt meg 1894. február 7-én. Adolphe Sax sosem nősült meg, azonban volt öt gyermeke élettársával, Louise-Adèle Maorral.

Egyikőjük, Adolphe-Edouard folytatta a szaxofonok készítését apja műhelyében, amelyet végül 1928-ban vásárolt fel a Selmer nevű párizsi hangszergyártó, amely napjainkban is a szaxofonisták közt az egyik legnépszerűbb márka.

A dzsessz és a blues egyik ikonjává vált hangszert feltaláló emberre sokan önbizalma és makacssága miatt emlékeznek, a legtöbben azonban mégis legnevesebb találmányáról, amely örökre megváltoztatta a zene világát, és a későbbiekben – feltalálója álmainak megfelelően – megtalálta helyét a komolyzenében is.

Egyáltalán nem rossz teljesítmény ez attól, akiről gyermekkorában úgy gondolták, korán befejezi földi pályafutását.

1. Veszélyes gyermekkor
2. Találmányok sora
3. Forradalom és megosztás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése