Nehezen élte túl gyermekkorát a szaxofon feltalálója
2019. szeptember 10. 18:51 Múlt-kor
Korábban
Forradalom és megosztás
Sax szándéka a zene világának forradalmasítása volt – és ez sikerült is neki, amivel azonban meg is osztotta azt.
Az óvatos Sax joggal félt az utánzóktól: miután 1846-ban szabadalmaztatta találmányát, Franciaország-szerte megjelentek annak másolatai, amelyek eladásaiból nem jutott neki pénz. Saxot és találmányát saját korában nemigen értékelték nagyra, a hangszerkészítő ráadásul nehéz természetéről is ismert volt.
Az ambiciózus és kreatív férfi sok konzervatívabb zenészben keltett megütközést találmányával. Miközben Sax arról álmodozott, hogy hangszere kora zenekaraiba is belekerül, a való életben szaxofonellenes klubok alakultak, a sajtó pedig nem éppen hízelgő anyagokat jelentetett meg róla.
A pörlekedő természetű Sax szinte minden pénzét az ezek miatti bírósági eljárásokra költötte, és 1852-ben, 1873-ban és 1877-ben is csődöt jelentett.
Mindazonáltal akadtak szép számmal támogatói is. 1843 és 1860 között mintegy 20 000 szaxofont adott el műhelyéből, a sajtóban pedig Berlioz állhatatosan védte:
„Újra és újra, Sax a középkort megszégyenítő üldöztetés áldozatává válik (…) Ha ennél arcátlanabbak lennének, már meggyilkolták volna. Ilyen az a fajta gyűlölet, amelyet a feltalálók mindig is ébresztettek azon riválisaik közt, akik nem találnak fel semmit.”
Az általunk is ismert hangszer végül egy teljes zenei műfaj képviselőjévé lépett elő évtizedekkel később, azonban feltalálója nincstelenül halt meg 1894. február 7-én. Adolphe Sax sosem nősült meg, azonban volt öt gyermeke élettársával, Louise-Adèle Maorral.
Egyikőjük, Adolphe-Edouard folytatta a szaxofonok készítését apja műhelyében, amelyet végül 1928-ban vásárolt fel a Selmer nevű párizsi hangszergyártó, amely napjainkban is a szaxofonisták közt az egyik legnépszerűbb márka.
A dzsessz és a blues egyik ikonjává vált hangszert feltaláló emberre sokan önbizalma és makacssága miatt emlékeznek, a legtöbben azonban mégis legnevesebb találmányáról, amely örökre megváltoztatta a zene világát, és a későbbiekben – feltalálója álmainak megfelelően – megtalálta helyét a komolyzenében is.
Egyáltalán nem rossz teljesítmény ez attól, akiről gyermekkorában úgy gondolták, korán befejezi földi pályafutását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap