„Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam” – Donna Rachele, az olasz diktátorné
2020. augusztus 18. 08:27 Andreides Gábor
Korábban
A bölcs donna
Donna Rachele kevés, ám annál helyzetfelismerőbb politikai megnyilvánulásainak egyike a Fasiszta Nagytanács 1943. július 24-re összehívott ülésével kapcsolatos. Megérezve az összejövetel célját, azt javasolta férjének, hogy tartóztassa le az ellene fordulni készülőket, és ne tegyen eleget a tanácskozást sürgető kéréseknek.
Mussolini nem tette meg. Ismeretes, hogy a tanács a szavazást követően megvonta a bizalmat a fasiszta vezértől. A rendszer megbukott. Donna Rachele a másnap a királyhoz hivatalos Mussolinit szintén keresetlen szavakkal próbálta lebeszélni az államfői kihallgatásról. Férje megint csak nem hallgatott rá. Mussolinit letartóztatták.
Annál nagyobb hatással volt viszont férjére, amikor a nagytanács „árulóinak” megbüntetéséről volt szó. Az egykoron Mussolini ellen szavazó tizenkilenc közül 1944 januárjában ötöt – köztük Rachele vejét, Edda lányának férjét, Galeazzo Ciano volt külügyminisztert – halálra ítéltek és kivégeztek. Rachele Mussolini 1945. április 17-én látta utoljára élve férjét.
A háború végén két kisebb gyermekével letartóztatták, angol fogságba kerültek, majd Ischia szigetére szállították őket. A második világháborút követően megpróbálta visszaszerezni férje holttestét. Ez utóbbi csak 1957-ben sikerült, amikor az olasz kormány döntött a hamvak visszaadásáról.
Tizenegy évvel később újabb súlyos családi tragédia érte: 40 éves korában meghalt legkisebb gyermeke Anna Maria. A politikától továbbra is távol tartva magát fordított gondot férje emlékének ápolására.
Sohasem fogadta el a fasizmus iránt rokonszenvező pártok nosztalgikusai által sugalmazott özvegy királynői szerepet. 1979. október 30-án bekövetkezett haláláig szülőföldjén élt, és továbbra is csak azzal foglalkozott, mint akkor, amikor még Mussolini felesége volt: a házimunkával, földműveléssel.
Nem gyakran beszélt a nyilvánosság előtt. Egyik utolsó televíziós nyilatkozatában unokáival kapcsolatban azt mondta: „Azt hiszem, jó nagymamájuk vagyok, még akkor is, ha túl szigorúnak mondanak.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap