Naplójában talált rejtélyes folt mesél a tragikus sorsú sarkkutató haláláról

A legkorszerűbb vizsgálatok

„A foltot azonnal a Nemzeti Múzeumba hozták vizsgálatra. Nem volt e személy számára kereskedelmi vagy egyéb nyereség a dologban” – mondta Rasmussen. „Manapság már nem vizsgálunk meg mintákat írásbeli engedély nélkül, akkoriban azonban egészen más volt.”

Akkoriban a dán Nemzeti Múzeum Természettudományi Egységének szakértői nem tudták meghatározni a folt kémiai összetételét. Az új tanulmányhoz a kutatók olyan technikákkal vizsgálták meg újra, amelyek az 1990-es évek elején még nem léteztek – például röntgenes fluoreszcenciával (XRF), illetve induktív csatolású plazma tömegspektrometriával (ICP-MS) –, hogy részecskeszinten ki tudják mutatni alkotóelemeit.

Az összeégett darabkában a szén mellett kalciumot, titánt és cinket is találtak a kutatók. E hármas azonban nem vágott egybe egyetlen ismert kőzettel sem Grönland északkeleti részén – mondta el Rasmussen. A további vizsgálatok megválaszolták a kérdést: kalcit-, rutil- és cinkitásványokat azonosítottak, amelyek tartalmazták ezeket az elemeket. Ezek az ásványok a korabeli gumigyártás töltelékelemei voltak, azaz a minta nagy valószínűséggel tartalmazott égett gumit. Ez valószínűleg egy megégett tömítésdarabból származott, egy petróleumlámpán vagy -kályhán, amelynek meggyújtásával próbálkozott Brønlund a halála előtt – írták a kutatók a tanulmányban.

A vizsgálat során mindemellett háromféle, szerves vegyületekből álló anyagot is találtak a mintában: zsírokat, petróleumot és emberi székletet. A kutatók szerint elképzelhető, hogy végső elkeseredésében a legyengül Brønlund megpróbálhatta saját székletével is begyújtani a lámpát vagy olajkályhát, amelytől a megváltást remélte.

„Ekkorra Brønlund már hetek óta éhezett, az emberi tűréshatárokon túli mértékben fáradt volt, és fagyoskodott is. Valószínű, hogy kezei remegtek, amikor a lerakatból vett gyufákkal próbálta előmelegíteni és bekapcsolni a kályhát a kicsiny barlangban” – írta Rasmussen és csapata a tanulmányban.

Az ilyen fajta kályhák előmelegítéséhez szeszre volt szükség, mielőtt be lehetett őket gyújtani, ilyen anyag azonban nem volt a lerakatban. Brønlund azután hagyhatta a nyomot a napló lapján, hogy megkísérelte – vélhetően sikertelenül – bármi elérhető anyaggal előmelegíteni a kályhát. A székletnyomok nagy mértékben árulkodnak a sarkkutató „utolsó sötét napjainak” elkeseredett körülményeiről – írták a kutatók.

A tanulmány november 16-án jelent meg az Archaeometry című szaklapban.

1. Embert próbáló expedíció
2. A legkorszerűbb vizsgálatok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére