Mit tudunk valójában Mohamedről, az iszlám prófétájáról?

Az iszlám diadala

Pont mivel Mohamed egyrészt olyan látnokinak és mai napig kiváltképp forradalminak tűnik, sokakat csalódottá tesz, hogy a próféta más tekintetben kora gyermeke volt és a törzsi kultúrában ragadt. A legszegényebbek helyzetét javította a társadalomban, de arra nem gondolt, hogy a rabszolgaságot megszüntesse.

Mohamed hozzáállása a női nemhez progresszív gondolkodónak tünteti fel, miközben egy patriarchális társadalom képviselője maradt. Gondolkozott az egyenlőtlenségeken, de ahhoz nem volt ereje, hogy ezeket leküzdje. A férfiak „egy lépcsővel” magasabban állnak, mondja a Korán, másrészről „a nők is ugyanazt igényelhetik”. Abban az esetben, ha a nők erkölcstelen dologra adják fejüket, a próféta szerint „ahogy [Allah] megengedi, elválhattok tőlük és meg is üthetitek őket, de nem túl erősen.”

A fátyol eredetileg a nőket védte, nem alacsonyította le őket. „Ez így jobb, s ők megismerhetőek, s nem háboríttatnak”. A törzsi csaták Mohamed korában sok asszonyt özveggyé tettek, néhány rabszolganő még a teste eladására is kényszerült. A próféta viszont elítélte a prostitúciót, azzal az engedménnyel, hogy a férfiak több nőt is feleségül vehetnek, de nem több mint négyet. A Korán ezt a férfiak kötelességévé tette, hogy azoknak is legyen családja, akikről addig nem volt ki gondoskodjon.

Mohamed arctalan alakja a Hira hegyén (16. századi török miniatúra)

Mohamed meglehetősen ambivalens módon állt hozzá a hatalomhoz is. Amikor Medinában konszolidálta hatalmát, az akkoriban szokásos rablóhadjáratok eszközéhez nyúlt. Sőt előfordult, hogy a Tiltott Hónapban támadott meg egy mekkai karavánt és ezzel megzavarta a fegyvernyugvás idejét.

A badri csatában 624-ben a számszerűleg kevesebb muszlim a mekkaiakat menekülésre bírta, amit a különös Isteni kegy jeleként értékeltek. Három évvel később Mohamed szülővárosának harcosai Medina kapui elé vonultak, hogy revansot vegyenek. A próféta nagyon is evilági trükkje azonban kudarcra ítélte a kísérletüket, ugyanis széles árkokat ásatott az oázis köré, az ellenséges hadsereg lovai pedig nem tudták azt átugratni.

Mielőtt Mohamed elszánta magát, hogy meghódítsa szülővárosát, egy olyan problémával is foglalkoznia kellett, amiről már azt hitte megoldódott: a medinai zsidók kérdése. Mohamed tiszteletet tanúsított irányukban, és azt feltételezte, hogy ők az iszlámban saját vallásuk továbbfejlesztését látják majd, de a zsidók nem ismerték el Mohamedet prófétának. „Vétkeztek és elvágták a szövetséget, ami Isten és közöttük fennállt.”

Csalódván bennük Mohamed ezentúl nem Jeruzsálem, hanem Mekka felé határozta meg az imádkozás irányát. Ezen kívül teljesen magának igényelte Ábrahám ősatyát, akit ősmuszlimnak kiáltott ki, és aki Mohamed szerint a fekete követ Mekkába vitte.

Végül a próféta szülővárosa gyakorlatilag harc nélkül esett el. Mekka átalakult. Sokan elhagyták, hogy a terjeszkedő muszlimokhoz csatlakozzanak. A törzsek és nemzetségek közössége szétmorzsolódott. A hagyományos értékrend megszűnni látszott. A gazdagok hatalma hanyatlásnak indult, a privilégium nélküliek koldusszegények lettek. Az iszlám ezt a politikai és spirituális vákuumot használta ki terjedéséhez.

Az egykori lázító diadallal tért vissza Mekkába. Először a bálványokat távolította el a Kába szentélyből, és azt az Egy Isten tiszteletére alakította át. Szelíden megkímélte egykori ellenségeit, megbékélést prédikált bosszú helyett. Tanai terjesztésénél a diplomatikus utat részesítette előnyben, amihez a házasságkötés is hozzátartozott. 13 felesége közül néhányat – köztük özvegyeket – azért vett el feleségül a próféta, hogy további törzseket is magához kössön.

Ekkorra már vitathatatlanul ő volt Arábia leghatalmasabb embere. Gyakorlatilag a félsziget minden törzsét egyesítette, Iraktól Szíriáig szövetségeket kötött. Életműve beteljesedett. Mohamed 632. június 8-án hunyt el, özvegyek sora állt sírjánál Medinában. Utódokat nem választott ki, bízott abban, hogy túléli őt a küldetése. Mohamed élete utolsó óráiban illúziók nélkül tekintett a jövőbe. Követői közti széthúzástól félt: „a zsidók 71, a keresztények 72 irányba mentek, ti 73-ba fogtok” – mondta.

1. „Az egészséges értelem legnagyobb ellensége” – Mohamed mostoha emlékezete a nyugati világban
2. A próféta szülőhelye: Mekka
3. A kereskedőből lett próféta
4. Még ő sem lehetett próféta a saját hazájában
5. Az iszlám diadala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• 80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten
• Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet 
• Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot
• Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború 
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját