Mit gondoltak a barátságról a középkorban?
2018. szeptember 24. 15:39 Múlt-kor
Egy itáliai tudós a 13. században sajátos kézikönyvet írt a barátságról, amelyben részben személyes tapasztalataiból, részben klasszikus műveltségéből merítve írja le, milyen társaságtól óvakodjon az ember.
Korábban
Borús kép
Boncompagno da Signa Firenzében született valamikor 1165 és 1175 között, és a nyelvtan, valamint a retorika kiemelkedő tanítójaként vált ismertté Bolognában. A 13. század elejére már egy sor témakörben jelent meg írása, a helyes központozástól a történelemig. 1205 vége felé Rómában tartózkodott éppen, amikor megalkotta az „Amicitia”, azaz „Barátság” című művét, amely egyfajta útmutató a barátsághoz – jobban mondva ahhoz, milyen barátoktól óvakodjon az ember.
A könyv felépítése egy vita Test és Lélek között arról, mit is jelent valójában a barátság. A mű optimista hangulatban kezdődik: azt állítja, „a barátság az isteni erő eredménye, legmagasabb fokon az angyalokban és az emberekben található meg. A barátság mennyei erő, amely kizárólag az erényesek közt hajlandó lakozni. A barátság az ártatlanság gyökere, minden boldogság forrása, az igaz hit őszintesége, a lelkesedés ereje, a béke alapja, és minden jó dolog kútfője.”
Ezt követően azonban az „Amicitia” lényegesen sötétebb képet fest a barátságról – az írás szerint gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás „igaz” barátra lelni. Boncompagno 26-féle barátot sorol fel, ezek közül csupán három pozitív hatású: az egyenlő, a hű, és a valódi barát. A többi olyan fajta „barát”, amilyet az ember jobb, ha elkerül.
Boncompagno először rövid leírást ad ezekről a baráttípusokról, majd példákat és anekdotákat hoz fel arra, milyenek valójában. Némely történetéhez úgy tűnik, saját tapasztalataiból merít, mint tanár Bolognában, másokhoz korának történelmi eseményeihez nyúl. Alább néhány részlet a műből:
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során tegnap
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 2024.05.21.