Mit gondoltak a barátságról a középkorban?
2018. szeptember 24. 15:39 Múlt-kor
Egy itáliai tudós a 13. században sajátos kézikönyvet írt a barátságról, amelyben részben személyes tapasztalataiból, részben klasszikus műveltségéből merítve írja le, milyen társaságtól óvakodjon az ember.
Korábban
Borús kép
Boncompagno da Signa Firenzében született valamikor 1165 és 1175 között, és a nyelvtan, valamint a retorika kiemelkedő tanítójaként vált ismertté Bolognában. A 13. század elejére már egy sor témakörben jelent meg írása, a helyes központozástól a történelemig. 1205 vége felé Rómában tartózkodott éppen, amikor megalkotta az „Amicitia”, azaz „Barátság” című művét, amely egyfajta útmutató a barátsághoz – jobban mondva ahhoz, milyen barátoktól óvakodjon az ember.
A könyv felépítése egy vita Test és Lélek között arról, mit is jelent valójában a barátság. A mű optimista hangulatban kezdődik: azt állítja, „a barátság az isteni erő eredménye, legmagasabb fokon az angyalokban és az emberekben található meg. A barátság mennyei erő, amely kizárólag az erényesek közt hajlandó lakozni. A barátság az ártatlanság gyökere, minden boldogság forrása, az igaz hit őszintesége, a lelkesedés ereje, a béke alapja, és minden jó dolog kútfője.”
Ezt követően azonban az „Amicitia” lényegesen sötétebb képet fest a barátságról – az írás szerint gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás „igaz” barátra lelni. Boncompagno 26-féle barátot sorol fel, ezek közül csupán három pozitív hatású: az egyenlő, a hű, és a valódi barát. A többi olyan fajta „barát”, amilyet az ember jobb, ha elkerül.
Boncompagno először rövid leírást ad ezekről a baráttípusokról, majd példákat és anekdotákat hoz fel arra, milyenek valójában. Némely történetéhez úgy tűnik, saját tapasztalataiból merít, mint tanár Bolognában, másokhoz korának történelmi eseményeihez nyúl. Alább néhány részlet a műből:
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.