Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból

Rajk László 1947-ben (Kép forrása: Fortepan / Berkó Pál)

Miért éppen Rajk?

A sztálini doktrína jegyében a társadalom káros, kizsákmányoló elemeitől való megtisztulás után az osztályharc tovább fokozódott. A diktatúra kiépítésének utolsó lépcsőfoka volt a „vezéráldozat”. A szalámitaktika jegyében a párt egyre szűkebb társadalmi körre csapott le, a tisztogatások végső állomása pedig maga az addig érintetlen kommunista párt lett: az ellenséget ekkor már a párt legfelső vezetői között kellett keresni.

Az időzítés a külpolitikai helyzet fényében tökéletesen sikerült. A különutas jugoszláv vezér, Josip Broz Tito elítéléséhez és dehonesztálásához szükség volt arra, hogy minden csatlós állam megformálja a titói ellenségképet, ezzel is bizonyítva, hogy a belgrádi vezetés az amerikai imperializmus szolgálatába lépett. A hajsza megkezdődött a pártba befurakodott „imperialista kémek” után, és ahogy a prágai Rudolf Slánsky ellen zajlott per is igazolta, még egy pártfőtitkár is a vallatószobába, sőt, a vérbírák elé kerülhetett. A sors iróniája, hogy a Rajk-per eredményét nyugtázva éppen Slánsky mondta ki, hogy nekik is meg kell találniuk a maguk Rajk Lászlóját.

Magyar viszonylatban gyorsan eldőlt, hogy a választás Rajk László külügyminiszterre esik. Ő ugyanis nem volt sem a trojka, sem az úgynevezett „ötösfogat” tagja, de miniszterként elég magas pozíciót töltött be ahhoz, hogy vezetőnek lehessen tekinteni, és mindenekelőtt nem volt moszkovita.

Ez utóbbi védte meg Nagy Imrét, Rajk elődjét a belügyminiszteri székben, ugyanis a perek egyik közös vonása az volt, hogy a politikai vezetésen belül általában a volt moszkvai emigránsok számoltak le az úgynevezett hazaiakkal, akik nem a Vörös Hadsereggel érkeztek újonnan „felszabadított” hazájukba. 

A külügyminiszter legfőbb riválisa az Államvédelmi Hatóságot irányító Péter Gábor volt, aki csak Rákosit tekintette feljebbvalójának. Rajk sovány, magas termete és értelmiségi viselkedése miatt egyébként is elütött sok párttársától. Sokan már akkor a vesztét jósolták, amikor 1948. augusztus 5-én kevés barátainak egyike, Kádár János váltotta őt a belügyminiszteri bársonyszékben. Ekkor kapta a kommunista államgépezetben súlytalanabb külügyminiszteri tárcát, ami jelezte: politikai karrierje túl van a zenitjén.

Kádár János és Rajk László

Rajk nyaka körül 1949 januárjában kezdett szorulni a hurok, amikor az ÁVH megkezdte lehallgatását. Rákosi innentől csak a megfelelő alkalomra várt, hogy megkezdje a „kémbanda” leleplezését. Kulcsfontosságú szerepet kapott koncepciós pereiben egy angol származású kommunista, bizonyos Noel H. Field és családja. Az amerikai állampolgár Noel a világháború alatt menekülteket és emigránsokat segélyezett a Truman-kormány és különböző nemzetközi szervezetek égisze alatt.

Zömmel Svájcban tartózkodott, ahol sok radikális baloldali politikus talált menedéket a háborús évek alatt szerte Európából. Noelt megpróbálta beszervezni az OSS (Office of Strategic Services, a CIA elődje) élén álló Alan Dulles, de ideológiájának megfelelően végül a szovjet NKVD csábításának engedett és a szovjetek ügynöke lett. Field sok közép-európai kommunistával tartotta a kapcsolatot, az amerikai kémhistória koholmánya tehát tálcán kínálta Rákosinak a lehetőséget. 1949. május 11-én a prágai Palast-szállóban tartózkodó Noel Fieldet a cseh hatóságok elfogták és átadták az ÁVH-nak.

A hamarosan Budapestre érkező Noel így egy öt évig tartó, vádemelés nélküli, kínvallatásokkal teli fogságnak nézett elébe. Az NKVD ügynökéből a nép ellensége lett, hogy ugródeszkaként szolgáljon a kirakatperekhez. Hamar „bevallotta”, hogy kikkel működött együtt amerikai kémként svájci tartózkodása során. Május 18-án letartóztatták a Központi Bizottság egyik tagját, Szőnyi Tibort is, aki valóban tartotta a kapcsolatot Fielddel.

Szőnyi már aznap este Péter Gábor jelenlétében ismerkedhetett meg a gumibotozással. Május 22-én a varsói reptéren „eltűnt” a testvére keresésére induló Hermann Field is, aki hamarosan szintén egy budapesti vallatószobában találta magát. A kör május 29-én Rajk László letartóztatásával zárult be.

1. Miért éppen Rajk?
2. Titkos találkozó a csőszkunyhóban
3. A valódi bűnösök

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden