2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mit ettek a piramisépítők?

2015. március 4. 16:50 Pabeschitz Virág

A több mint 20 éve tartó kutatás alapján úgy tűnik, hogy a Heit el-Ghurabban élt munkások egyáltalán nem kiéheztetett szolgák voltak, hanem a korszak viszonyaihoz képest igen jól táplált és ellátott emberek. A különböző maradványok vizsgálatai alapján leginkább marhát, juhot, halat, kenyeret és sört fogyasztottak.

Mark Lehner vezetésével 1988 óta zajlanak régészeti feltárások a piramisépítők elveszett városa, Heit el-Ghurab területén. A munka idén januárban is elindult és várhatóan új, izgalmas eredményekkel fog szolgálni a munkások ellátásával kapcsolatban. Az expedícióban résztvevő magyar régész blogot vezet az ásatás mindennapjairól.

Egyiptom

A piramisépítők városa a Nagy Szfinxtől körülbelül 400 méterre délre található. (aeraweb.org)

A több mint 20 éve tartó kutatás alapján úgy tűnik, hogy a városban lakó munkások egyáltalán nem kiéheztetett szolgák voltak, hanem a korszak viszonyaihoz képest igen jól táplált és ellátott emberek. A különböző maradványok vizsgálatai alapján az étkezések során leginkább marhát, juhot, halat, kenyeret és sört fogyasztottak.

Kenyeret és sört a népnek

Az óbirodalmi reliefek pontról pontra mutatják be a kenyér- és sörkészítés folyamatát az ókori Egyiptomban, ami nagyon hasznos segítséget nyújt a feltárást végző régészeknek munkájuk során. A piramisépítők városában több pékséget is sikerült lokalizálni, ahol a reliefekről ismert kenyérsütőformák egészben is előkerültek.

Egyiptom

Szakkara, Ti sírja. A kenyér- és sörkészítés folyamata (a szerző saját felvétele)

A növénymaradványok vizsgálatai alapján leginkább árpát és tönkbúzát használtak alapanyagként a kenyérhez. A szakértők szerint a kenyérmasszát egy előre felmelegített kúpformába öntötték, majd egy másik kúppal lezárták és így kelesztették, illetve sütötték meg. Feltételezhetjük, hogy ez a folyamat összefüggött a sörkészítéssel, amihez szintén szükséges volt a kenyérnél használt kovászos massza.

Egyiptom

A piramisépítők városában előkerült kenyérsütőforma (aeraweb.org)

Állatcsontok mint a kutatás alapkövei

Az állati maradványok nagyon fontosak a kutatásban, mert olyan nagy mennyiségben kerültek elő, hogy az még a sokat látott világhírű archaeozoológust, Richard Reddinget is meglepte. A marhacsontok zömmel két évnél nem idősebb állatokhoz tartoztak, ami azt jelenti, hogy a munkások prémiumkategóriás húshoz jutottak hozzá. A marhán kívül nagy mennyiségben kerültek elő juhcsontok, kisebb arányban disznómaradványok, illetve volt egy olyan helyiség, amely halszálkákkal és uszonyokkal volt tele. 

A kutatás jelenlegi fázisában azt lehet mondani, hogy a városban sokkal jobb minőségű ételhez jutottak a munkások, mint a korabeli Egyiptom más részein. 2015-ben az expedíció olyan részeit kutatja a városnak, ahol az előzetes felmérések alapján talán egy sörfőző műhely található, valamint egy, a marhák tartására, illetve vágására és feldolgozására létesített karám és a hozzá tartozó épületek. Az idei év kutatási területei várhatóan újabb adatokkal egészítik ki eddigi tudásunkat és egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy megismerjük a piramisépítők hétköznapjait. 

A projekt oldala

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár