„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az

A római beton

A betonnak létezik egy természetben előforduló variánsa, amely így megelőzi az emberiséget. A mesterséges betontípusok közül azonban nem a római volt az első: Kr. e. 1200 körül a mükénéiek betonból készítették padlóikat. Tőlük függetlenül hozták létre saját betonjukat Észak-Afrika beduinjai, jóval a római kor előtt. A rómaiak voltak azonban az elsők, akik betonjukat – víz, oltatlan mész és vulkáni hamu keverékét – széles körben és következetesen használták: Kr. e. 300 körül kezdték, és a gyakorlat egészen Róma Kr. u. 5. századi bukásáig fennmaradt. Sok nyelvben a „beton” szó a „konkrét” valamilyen változata, ami latin eredetű szó ugyan, de nem betont, hanem tömöret, kompaktot jelent. A rómaiak „opus caementicium” névvel illették a betont, innen a mai „cement” szó is.

A rómaiak felismerték, hogy boltíveket és kupolákat egyszerűbb egy gyorsan száradó, folyékony anyagból építeni, mint kőből vagy téglából. Az ő találmányuk volt az a módszer is, hogy egy építmény keretét megalkotják betonból, hogy aztán „befedjék” kővel. A római Colosseum remek példája a hatalmas és főként betonból készült épületeknek, amelyek építését ez az eljárás lehetővé tette. Augustus császár híres mondása volt: „Téglavárosként találtam Rómára, és márványvárost csináltam belőle.” Míg ez egy igazán frappáns mondat, amely jól összefoglalja érdemeit, a császár kifelejtette a felsorolásból a legfontosabb római építőanyagot, a betont.

1. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők?
2. A rómaiak és az utak
3. Görög hatások
4. A római beton
5. Julius Caesar naptára
6. Római ostromtechnika
7. Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája
8. Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét