„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az

Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája

Nem minden római kísérlet volt sikeres. Kr. u. 284-ben Diocletianus, egy alacsony társadalmi osztályba született férfi, aki a katonai ranglétrán keresztül emelkedett fel, császár lett. Ő szilárdította meg az úgynevezett „tetrarchia” rendszerét, amelyben alcsászárok uralkodtak provinciák csoportjai felett, az ő legfelsőbb irányítása alatt. Ez azt jelentette, hogy a helyi kérdéseket helyben oldották meg, és a hatalom bizonyos mértékig meg volt osztva. Fennállt természetesen annak lehetősége, hogy egy alcsászár önálló útra tér, de több évtizednyi belháború után a békességet hozó rendszert széles körben üdvözölték.

Kr. u. 300-ra azonban Diocletianus birodalma gazdasági gondokkal küzdött. Több területen összeomlott a szabad kereskedelem, az árak pedig emelkedtek. A császár nem segített azzal, hogy több emberöltő óta nem látott mértékű építkezési kampányba kezdett. Diocletianus megpróbált szembeszállni a problémákkal. Először átszabta az adórendszert, amely megszüntette az addigra berögzült nem hatékony eljárásokat.

Azt is látta, hogy a pénz sorozatos devalválása miatt a római érmékbe vetett bizalom megcsappant, így új érméket veretett új értékekkel. Habár ez elsőre jó ötletnek tűnhet, az árak ezután még gyorsabban emelkedtek, amire Diocletianus árplafonokkal válaszolt. Ezek megszegése halálbüntetéssel járt. A fix árak rendszere általános gyűlöletet váltott ki, és a legtöbben figyelmen kívül hagyták a súlyos büntetés lehetősége ellenére. A kínálat és kereslet szabályai azt diktálják, hogy ha valakinek elég nagy szüksége van valamire, akkor bármit hajlandó érte megfizetni. Szerencsére a 301. évre kialakult helyzet nem tartott sokáig – miután az új pénznek volt ideje rendszerbe állni, az árak normalizálódtak.

Diocletianus abban is igen különös uralkodó volt, hogy 305-ben lemondott trónjáról egy kétcsászáros megoldás érdekében. A dalmát tengerpartra vonult vissza, ahol luxusban élt élete hátralevő részében, és káposztatermesztéssel töltötte idejét.

1. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők?
2. A rómaiak és az utak
3. Görög hatások
4. A római beton
5. Julius Caesar naptára
6. Római ostromtechnika
7. Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája
8. Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban