„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az
2018. június 20. 09:55 Múlt-kor
Korábban
Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája
Nem minden római kísérlet volt sikeres. Kr. u. 284-ben Diocletianus, egy alacsony társadalmi osztályba született férfi, aki a katonai ranglétrán keresztül emelkedett fel, császár lett. Ő szilárdította meg az úgynevezett „tetrarchia” rendszerét, amelyben alcsászárok uralkodtak provinciák csoportjai felett, az ő legfelsőbb irányítása alatt. Ez azt jelentette, hogy a helyi kérdéseket helyben oldották meg, és a hatalom bizonyos mértékig meg volt osztva. Fennállt természetesen annak lehetősége, hogy egy alcsászár önálló útra tér, de több évtizednyi belháború után a békességet hozó rendszert széles körben üdvözölték.
Kr. u. 300-ra azonban Diocletianus birodalma gazdasági gondokkal küzdött. Több területen összeomlott a szabad kereskedelem, az árak pedig emelkedtek. A császár nem segített azzal, hogy több emberöltő óta nem látott mértékű építkezési kampányba kezdett. Diocletianus megpróbált szembeszállni a problémákkal. Először átszabta az adórendszert, amely megszüntette az addigra berögzült nem hatékony eljárásokat.
Azt is látta, hogy a pénz sorozatos devalválása miatt a római érmékbe vetett bizalom megcsappant, így új érméket veretett új értékekkel. Habár ez elsőre jó ötletnek tűnhet, az árak ezután még gyorsabban emelkedtek, amire Diocletianus árplafonokkal válaszolt. Ezek megszegése halálbüntetéssel járt. A fix árak rendszere általános gyűlöletet váltott ki, és a legtöbben figyelmen kívül hagyták a súlyos büntetés lehetősége ellenére. A kínálat és kereslet szabályai azt diktálják, hogy ha valakinek elég nagy szüksége van valamire, akkor bármit hajlandó érte megfizetni. Szerencsére a 301. évre kialakult helyzet nem tartott sokáig – miután az új pénznek volt ideje rendszerbe állni, az árak normalizálódtak.
Diocletianus abban is igen különös uralkodó volt, hogy 305-ben lemondott trónjáról egy kétcsászáros megoldás érdekében. A dalmát tengerpartra vonult vissza, ahol luxusban élt élete hátralevő részében, és káposztatermesztéssel töltötte idejét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa tegnap
- Az ugandai légierő negyedét is elpusztította a történelem egyik leglátványosabb túszmentő akciója tegnap
- Higanymérgezés sem állíthatta meg India feltérképezésében a Mount Everest névadóját tegnap
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban tegnap
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? 2022.07.03.
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről 2022.07.03.
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? 2022.07.03.
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai 2022.07.03.