Mindvégig szenvedéllyel élte életét az olasz filmtörténet főszereplője, Gina Lollobrigida

Gina Lollobrigida 1980-ban (kép forrása: Wikimedia Commons / Nationaal Archief / CC BY-SA 3.0 NL)

Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter „több mint fél évszázad olasz filmtörténetének főszereplőjeként” méltatta Twitter-üzenetében, hozzátéve, hogy „vonzereje örökre fennmarad”.

Luigia Lollobrigida a Rómához közeli Subiacóban, egy festői kis faluban nevelkedett három lánytestvérével. Fiatalon kitűnt társai közül szépségével, 1947-ben elnyerte a Miss Róma címet, a Miss Italia versenyen harmadik lett. Mario Costa filmrendező 1946-ban egy római utcán fordult meg utána, így került 19 évesen a film világába.

Az 1950-es és 60-as évek egyik legismertebb olasz filmcsillaga és szexszimbóluma lett világszerte.
Egyebek mellett a Királylány a feleségem, Az éjszaka szépei, A világ legszebb asszonya és A párizsi Notre-Dame című filmek sztárja volt. A hetvenes években bejelentette visszavonulását, és a fotózásnak és szobrászatnak szentelte magát.

Az ötvenes évek első felében forgatta legsikeresebb filmjeit. A Királylány a feleségem cigánylányaként Gérard Philipe volt a partnere, Az éjszaka szépeiben René Clair rendezte. Nevét 1953-ban, a Humphrey Bogart oldalán forgatott Ördögi kör (Afrika kincse) című szatírában ismerték meg világszerte, a John Huston által rendezett alkotás egyben tengerentúli debütálása volt.

A Kenyér, szerelem… vígjátéksorozatban Vittorio de Sica volt a partnere. A harmadik részben keresztezte először útját nagy vetélytársa: az éppen gyermeket váró „isteni Lollo” kénytelen volt átengedni a főszerepet az akkor még ismeretlen Sophia Lorennek.

Lollobrigida két ízben is játszott az Alberto Moravia regényéből készült A római lányban: 1954-ben, 27 évesen a naiv utcalányt, 60 esztendősen az édesanyját alakította.

Igazi nemzetközi karrierje 1955-ben jelképesen A világ legszebb asszonya című produkcióval indult, egy évvel később a cirkusz világába elkalauzoló Trapézban artistalányként Tony Curtis és Burt Lancaster partnere volt, majd a Victor Hugo regénye nyomán készült A párizsi Notre-Dame tragikus sorsú Esmeraldáját személyesítette meg.

Egy ideig Amerika és Európa között ingázott, a legenda szerint a tengerentúlra a milliárdos Howard Hughes csábította át. Igazi hollywoodi sztár mégsem lett belőle, hiába reklámozták úgy, hogy ő a legjobb, ami a makaróni óta Itáliából érkezett – talán azért, mert nem akart távol lenni Itáliától.

Ismét otthon készült filmjei közül a legnagyobb visszhangot a Cicababák váltotta ki, amiért 1965-ben az álszent olasz cenzúra erkölcstelenség címén eljárást indított. Néhány film erejéig még vissza tudták csábítani Amerikába, így a Jó estét Mrs. Campbell forgatására, amelyért 1968-ban Golden Globe-díjra jelölték, ahogy 1985-ben a Falcon Crest című tévésorozatért is.

Olaszországban 1969-ben indult sikeres tévéműsora, amelyben a történelem nagy asszonyalakjait elevenítette meg.

A hetvenes évektől egyre kevesebbet állt a kamera elé, egyik utolsó emlékezetes alakítását a Pinocchio televíziós változatában (1971) a tündér szerepében nyújtotta. Utoljára 2011-ben a Box Office 3D című olasz filmben szerepelt.

A filmvászontól visszavonulva érdeklődése a fényképészet felé fordult, és több könyvet is kiadott fotóival, majd az új évezredben visszatért a szobrászathoz (fiatalon képzőművészetet tanult), és több kiállítást is rendezett.

Megpróbálkozott a dokumentumfilmmel is, Fidel Castro exkluzív interjút adott neki, de énekesnőként sem volt sikertelen. 1999-ben elindult az európai parlamenti választásokon, de nem jutott be az uniós képviselőtestületbe.

Lollobrigida 1949-ben ment férjhez Milko Škofič szlovén orvoshoz, akitől fia született, a házasság 1971-ben válással végződött. A filmsztárnak számos kapcsolata volt, egyebek között Christiaan Barnarddal, az első szívátültetés végrehajtójával. Sok híresség mellett róla is neveztek el rózsát és egy sétányt Jesolóban, akkoriban hordott frizurájáról kapta nevét a Lollo saláta.

Fellépett a Magyar Televízió 1972-es szilveszteri műsorában, 2005-ben ő volt a budapesti Operabál díszvendége. 2013-ban árverésre bocsátotta ékszerei egy részét, hogy a bevételből szívügyét, az őssejtkutatást támogassa.

Az egykori díva néhány éve azzal került vissza a hírekbe, hogy mivel a környezetében felbukkanó pénzsóvár férfiak megpróbálták kihasználni, fia megpróbálta gyámság alá helyeztetni. Túl a nyolcvanon eljegyezte magát egy nála 34 évvel fiatalabb katalán üzletemberrel, de hozzámenni már nem akart.

A házasság legnagyobb meglepetésére mégis létrejött, a férfi ugyanis aláíratott vele egy spanyol nyelvű dokumentumot, ami lehetővé tette, hogy Barcelonában Lollobrigida távollétében is megtarthassák a spanyol törvények szerint érvényesnek minősülő esküvőt.

A filmsztár csalás és házasságszédelgés miatt pert indított, de a bíróság elutasította keresetét, végül 2019-ben a Vatikán érvénytelenítette a házasságot.

Az egykori szexszimbólum sok mindent megkapott az élettől, de szavai szerint örök fájdalma, hogy nem dolgozhatott együtt Fellinivel. A Firenzei Művészeti Akadémia – harmadik nőként – tiszteletbeli tagjai közé választotta, a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával és a francia Becsületrend parancsnoka címmel is kitüntették.

Több filmfesztivál életműdíjjal ismerte el, 2018 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát. Lollobrigida tavaly szeptemberben elesett otthonában, és combnyaktöréssel kórházba került, a sérülésből azonban hamar felépült. Ugyanabban a hónapban sikertelenül indult a parlamenti választásokon egy baloldali párt jelöltjeként.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése