Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára
2024. április 30. 09:50 Múlt-kor
„A Margit-híd megnyitása képezte a vasárnap főeseményét, nagy sokaság jelenlétében. Az idő borús volt, de a szél legalább elhajtotta az esőt s a fél óráig tartott ünnepély végén ki is derült a láthatár. Egymást gyorsan váltó ború és derű legjobban is példázhatta a hangulatot, mert ép annyi okunk van örülni e pompás híd megnyitásán, mint aggódni azon, hogy e drága munka még jó darabig terhet és nem jövedelmet fog képviselni.” A Fővárosi Lapok folyóirat kissé komor hangvétellel tudósított a Margit-híd 1876. április 30-ai felavatási ceremóniájáról. A sajtóorgánum által felvázolt „sötét jövőt” az magyarázta, hogy egyes közéleti személyiségek túl magasnak tartották a híd építési költségeit, és nemtetszésüknek hangot is adtak a médiában.
A Margit híd Margit-szigetre vezető szárnyhídjának építési munkálatai. (Fortepan / Fortepan/Album050)
Korábban
Sokan fáztak tőle
A Margit híd megépítését egy 1870-ben hozott törvény mondta ki. Andrássy Gyula a híd megépítésének egyik szószólója volt, mert óriási lehetőséget látott a Pest belvárosa területén kiépítendő Nagykörút, és a budai Margit körút összekötésében.
Andrássy véleménye és a meghozott törvény mellett szólt az is, hogy az 1873-ban egyesült három város, Óbuda, Buda és Pest lakossága a 19. század második felében rohamos növekedésnek indult, és a szabadságharcot követő megtorlást vezető Haynau által, 1849 novemberében megnyitott Lánchíd már nem bírta el a növekvő átkelő forgalmat.
A Borsszem Jankó politikai élclap 1876. május 7-ei számában rendkívül ironikusan számolt be a híd kihasználtságáról, annak megnyitását követő első napon:
„A Margit-híd forgalma igen örvendetes módon kezd növekedni. Miután a megnyitás vasárnapjának mértékül nem szolgálható népvándorlása lezajlott, hétfőn a forgalom következő arányokat öltött: Az első élő lény rajta már reggeli 9 órakor mutatkozott, egy veréb alakjában, mely a híd fölött keresztben általröpült, de letelepedni még nem mert. Másfél óra múlva, pontban 1/2 11-кor két varjút lehetett a bal középső oszlopon ülni látni (…). A déli órákban a forgalom még óriásabb mérveket öltött. A pesti hídfő sarkán ugyanis igen tekintélyes kutya állott meg három lábon (…)”.
A Margit-híd a Várból nézve, 1876 körül (Wikipédia/ Tambo/ CC BY-SA 3.0)
Wikipédia/ Tambo/ CC BY-SA 3.0
A cikkíró az összegzésben végül megadta a kegyelemdöfést:
„Este 9 órakor az egész napi személyforgalom volt: 0,000,000,000,000,000. E hosszú számsor czáfol- hatatlan bizonysága annak, hogy a Margit-hid már jelenben is a fővárosi lakosság égető szükségének felel meg; mennyivel inkább fog tehát a közel jövendőben.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
