Minden felgyülemlett feszültség a felszínre tört India és Pakisztán függetlenedésekor
2022. január 12. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Háború Kasmírért
1947 késő őszétől kezdve a feszültségek gócpontja a kisvárosok és falvak utcáiról a kasmíri harctérre tevődött át. Pakisztán és India függetlenné válásakor minden fejedelemség maga dönthette el, hogy melyik országhoz kíván csatlakozni.
Bár Mountbatten igyekezett meggyőzni Kasmír hindu maharadzsáját, Hari Szinghet, hogy Pakisztánhoz csatlakozzon, Szingh független államról álmodozott.
A maharadzsa még hetekkel a britek kivonulása után is habozott, a kaotikus helyzetet kihasználva októberben pakisztáni fegyveresek vonultak be Kasmír fővárosába, Szrinagarba.
A kétségbeesett Szingh kénytelen volt Indiától segítséget kérni, a beavatkozás törvényessége érdekében azonban alá kellett írnia, hogy Kasmír csatlakozik Indiához.
A maharadzsa ezt szinte azonnal megtette, az indiai csapatok pedig néhány hónap alatt kiűzték a pakisztáni sereget. Az első-indiai pakisztáni háború az 1949. január 1-jén tűzszüneti határozattal véget ért. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy ezzel véget ért volna a konfliktus.
Pakisztán Kasmír területének mintegy egyharmadát – a tartomány gazdaságilag fejletlenebb, kis népsűrűségű területeit – vette birtokba, a muszlim lakosság többsége pedig Indiában maradt. Kasmír mind a mai napig az India és Pakisztán közötti első számú feszültségforrás.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1971-ben a Pakisztán magterületétől több mint ezer km-re fekvő Kelet-Pakisztán Banglades néven kivált az iszlám országból. A térség népeinek békés együttélése egyelőre nem több mint hiú ábránd.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.