2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Milyen fenntartható, környezetbarát eljárásokat meríthetünk a múlt építészetéből?

2021. március 28. 17:13 Múlt-kor

A természetes rostok számos előnye

Évezredeken keresztül bevett szokás volt, hogy az adott helyhez közeli alapanyagokat használták építkezésekhez, és csak a templomok építéséhez használt márvány (amelyből a legnépszerűbb a görög Parosz-szigetről származott) esetében tettek kivételt. Annak, hogy a középkori templomok különféle színűek, az az oka, hogy helyi kövekből építették őket.

A hétköznapi házakat is hosszú ideig „zérókilométeres” alapanyagokból építették. A helyi fa és kő használatán túl agyagból készült nyerstéglákat is felhasználtak hozzájuk.

A „földből készült házak” – amelyek gyakran félig a felszín alá nyúltak – voltak a leggazdaságosabbak, és rendkívül elterjedtek voltak Észak-Európában, a Mediterráneum vidékén, Afrikában és Amerikában is, ahol az anyag afrikai neve után adobe, azaz vályogtéglás építkezésként ismerték.

„Az agyagból és természetes rostokból készült tégláknak számos előnye van a modern építkezés szempontjából is” – magyarázza Hancock. „Télen meleg, nyáron hűvös, és ha óvjuk az extrém párásságtól, akár évszázadokig is kitartanak” − tette hozzá.

Földrengésálló épületek

A japánok évezredek óta harcolnak a földrengésveszéllyel, ezért hagyományos épületeik általában alacsony, egyszintes létesítmények voltak, amikor pedig felfelé kellett építkezni (mint manapság is a városokban), már az ókorban is ügyeltek a „földrengésálló kritériumokra”, amelyeket a mai napig mérnökök és építészek tanulmányoznak világszerte.

Az 1407-ben épült narai Godzsú-no-tó pagoda öt emelete struktúrájának köszönhetően képes ellenállni a földrengésnek: minden emelet úgy van összekötve a többivel, hogy szabadon kilenghet − így csökkentve a szeizmikus rengések hatását, s megvédve ezáltal a szerkezetet az összeomlástól.

A kiotói Jaszaka-pagoda egy másfajta struktúrának köszönhetően élte túl sértetlenül az elmúlt öt évszázad földrengéseit: rengés esetén minden emelet szabadon kilenghet egy központi tartótorony körül. Azt, hogy az elképzelés valóban megállja a helyét, a világ legmagasabb – a pagodák szerkezete által inspirált – 634 méteres tornya bizonyítja.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Zisa-kastély fogadótermeA babiloni függőkert egy 19. század végi illusztrációnA Kr. e. 1. század második felében épült Villa Boscoreale gyakorlatilag önellátó volt, helyben termelt élelmiszert helyben is fogyasztották elA Villa Boscoreale lenyűgöző belsejeA Globe Színház 1613 körülBeduinok sátraikban a Szentföldön, valamikor 1890 és 1900 közöttHabár 1407-ben épült, a Godzsú-no-tó pagoda eddig minden földrengést túlélt
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár