Milyen fenntartható, környezetbarát eljárásokat meríthetünk a múlt építészetéből?
2021. március 28. 17:13 Múlt-kor
Korábban
A természetes rostok számos előnye
Évezredeken keresztül bevett szokás volt, hogy az adott helyhez közeli alapanyagokat használták építkezésekhez, és csak a templomok építéséhez használt márvány (amelyből a legnépszerűbb a görög Parosz-szigetről származott) esetében tettek kivételt. Annak, hogy a középkori templomok különféle színűek, az az oka, hogy helyi kövekből építették őket.
A hétköznapi házakat is hosszú ideig „zérókilométeres” alapanyagokból építették. A helyi fa és kő használatán túl agyagból készült nyerstéglákat is felhasználtak hozzájuk.
A „földből készült házak” – amelyek gyakran félig a felszín alá nyúltak – voltak a leggazdaságosabbak, és rendkívül elterjedtek voltak Észak-Európában, a Mediterráneum vidékén, Afrikában és Amerikában is, ahol az anyag afrikai neve után adobe, azaz vályogtéglás építkezésként ismerték.
„Az agyagból és természetes rostokból készült tégláknak számos előnye van a modern építkezés szempontjából is” – magyarázza Hancock. „Télen meleg, nyáron hűvös, és ha óvjuk az extrém párásságtól, akár évszázadokig is kitartanak” − tette hozzá.
Földrengésálló épületek
A japánok évezredek óta harcolnak a földrengésveszéllyel, ezért hagyományos épületeik általában alacsony, egyszintes létesítmények voltak, amikor pedig felfelé kellett építkezni (mint manapság is a városokban), már az ókorban is ügyeltek a „földrengésálló kritériumokra”, amelyeket a mai napig mérnökök és építészek tanulmányoznak világszerte.
Az 1407-ben épült narai Godzsú-no-tó pagoda öt emelete struktúrájának köszönhetően képes ellenállni a földrengésnek: minden emelet úgy van összekötve a többivel, hogy szabadon kilenghet − így csökkentve a szeizmikus rengések hatását, s megvédve ezáltal a szerkezetet az összeomlástól.
A kiotói Jaszaka-pagoda egy másfajta struktúrának köszönhetően élte túl sértetlenül az elmúlt öt évszázad földrengéseit: rengés esetén minden emelet szabadon kilenghet egy központi tartótorony körül. Azt, hogy az elképzelés valóban megállja a helyét, a világ legmagasabb – a pagodák szerkezete által inspirált – 634 méteres tornya bizonyítja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat
- Ügyesen egyensúlyozott a nagyhatalmak között Törökország a 2. világháborúban
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap