Miként érhette váratlanul az amerikaiakat a Pearl Harbor elleni japán támadás?
2019. november 27. 18:15 Múlt-kor
Korábban
Hiányos információ
Az Egyesült Államok 1941 folyamán számos elemét megismerte a japánok magasabb szintű politikai gondolkodásának, miután a „Magic” („Varázslat”) nevű művelet keretében megfejtésre került az úgynevezett „lila rejtjelrendszer”, amelyet a japán diplomácia használt belső kommunikációjához.
A japán államigazgatás és a haderő számos különféle rejtjelrendszert használt, azonban csak a „lilát” sikerült az amerikaiaknak időben megfejteniük. Részlegesen megfejtették ugyan a „JN25b”-nek nevezett haditengerészeti rendszert is, ebből azonban még nem tudtak értékelhető információt kinyerni a Csendes-óceáni flottára mért csapás előtt.
Az amerikai hírszerzés ismerte tehát a Tokió és a washingtoni japán nagykövetség között zajló titkosított kommunikáció tartalmát, azonban a diplomáciai üzenetekben ritkán fordul elő utalás konkrét katonai műveletekre. Az ezekre vonatkozó tervek részleteit egyébként sem adták le rádión, akár rejtjelezéssel, akár anélkül.
Roosevelt és külügyminisztere, Cordell Hull mindössze annyit ismerhettek a japán tervekből, amennyit a nemrég kinevezett miniszterelnök Hideki Todzsó a washingtoni nagykövetnek üzent.
Tokióból a háborús előkészületekre vonatkozó utasítások november 5-én futottak ki, háború megindításának döntése november 29-én született meg, és december 1-jén erősítette meg Hirohito császár.
Washingtonban e dátumok ismertek voltak, mivel az ottani japán nagykövetséget is érintették a belső üzenetekben.
Magukhoz a japán fegyveres erőkhöz az a parancs érkezett, hogy december 8-án számítsanak a háború kitörésére (a december 7-én Oahu szigeténél végrehajtott támadás Tokióban már december 8-ára esett).
Mivel azonban ilyen jellegű üzenetek nem futottak keresztül a külügyi csatornákon, az amerikaiak nem tudtak erről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.