Míg népe megvetette, Viktória királynő mindennél jobban szerette férjét, Albert herceget

A windsori özvegy

Legidősebb fiuk, az ifjú Albert, avagy Bertie, a későbbi VII. Eduárd testvéreihez képest kimondottan sok fejfájást okozott az uralkodói párnak. Sem kiemelkedően tehetséges nem volt semmilyen téren, sem kimondottan jóképű, így szülei eleve csalódásként kezelték.

Bertie ez ellen a maga módján lázadt – átadta magát az élet élvezetének, s ezzel szülei további rosszallását váltotta ki. Amikor 1861-ben tudomásukra jutott, hogy fiuknak katonatársai közreműködésével Nellie Clifden ír színésznővel volt légyottja, Albert rászánta magát, hogy az ügy köztudomásúvá válása előtt komolyan elbeszélgessen a fiával. Cambridge-be látogatott, ahol Bertie tanulmányait folytatta.

Ez lett végül apa és fia utolsó találkozása: Albert hosszas séta közben próbált beszélni fia fejével az esőben, és bőrig ázva tért vissza Windsor várába, ahol ágynak is dőlt. Néhány héttel később, december 7-én pedig – mindössze 42 éves korában – meghalt.

Viktóriát csaknem teljesen összetörte férje távozása. Míg az orvosok azt állapították meg, hogy a herceg halálát nem meghűlés, hanem tífusz okozta, Viktória Bertie-t hibáztatta. A királynő mérhetetlen gyásza az élete végéig tartott. Helyzetét nehezítette, hogy édesanyja, akivel addigra kibékült, és akihez igen közel került, ugyanazon év elején hunyt el.

A királynő az elszigeteltségbe menekült: a köznép elkezdte „a windsori özvegy” néven emlegetni. Élete hátralévő negyven évében ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt, és személyisége is erős változáson ment keresztül. Egyre intenzívebben avatkozott bele gyermekei életébe, szabadságukat korlátozta, orvosaiknak pedig uralkodóként megparancsolta, hogy rendszeresen jelentsenek neki egészségi állapotukról.

Viktória 63 év uralkodás után, 1901. január 22-én 81 évesen hunyt el. Élete utolsó éveiben ízületeit reuma gyötörte, látását szürke hályog rontotta. Halálos ágyánál – özvegykori bevett karácsonyi szálláshelyén, a Wight-szigeten – ott volt trónörökös fia, Bertie, valamint legidősebb unokája, II. Vilmos német császár. Temetésére végrendeletében fehér ruhát kért, halálát pedig hosszú összbirodalmi gyász követte.

A későbbi kedvencek

Bár Viktória elvesztette Albertet lelki támaszaként, hamarosan új ember töltötte be ezt a szerepet: legkedvesebb szolgája, a skót John Brown, akivel kapcsolatban rengeteg híresztelés keringett az uralkodóhoz való közelségét illetően – többen gyanították, hogy viszonyuk több volt, mint egyszerű barátság.

Bár életében Albert kedvelte Brownt, a család többi tagja a későbbiekben ellenszenvvel viszonyult az iszákos skóthoz. Idővel Viktória Brownt is elveszítette maga mellől, ami miatt újra magába fordult. Négy évvel később, az 1887-es aranyjubileumára érkező indiai szolgálója, Abdul Karim vált a következő kedvencévé.

A mindössze huszonnégy éves fiatalember urdu nyelvre tanította, és az indiai kultúrába és gasztronómiába vezette be az 1876 óta az India császárnője címet is viselő uralkodót. Karimot még Brownnál is jobban gyűlölte a család, és Viktória halála után Bertie, immár királyként, elrendelte minden, a kettejük kapcsolatára utaló tárgyi bizonyíték (levelek, fényképek) megsemmisítését.

1. A kamasz királynő
2. Házasság szerelemből – második nekifutásra
3. A mézeshetek után
4. A windsori özvegy

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"