Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?
2017. január 11. 08:36
A sokat látott Temze
A középkor évtizedeiben a Londonon átfolyó Temze nyújtotta az egyetlen lehetőséget, hogy a felgyülemlett hulladékot és szennyvizet kijuttassák a városból. Például a mészárosok és hentesek az el nem adható, felesleges állati belsőségeket egyszerűen eltalicskázták a folyóig, ahol egy, erre a célra készített móló tetejéről a folyó gyorsabb folyású, középső részébe dobták az állati hulladékot, remélve, hogy minél hamarabb távozik a városból. Nem volt ritka eset, hogy olykor még az elhunytaktól is így szabadultak meg.
Sir Richard Whittington (kb. 1354–1423) angol kereskedő, aki a londoni polgármesteri címet négy alkalommal is betöltötte, facölöpök segítségével latrinákat épített a folyó felett, így igen gyakran úszkált emberi ürülék is a Temzében. Ezek után valószínűleg senki sem lepődik meg azon, hogy a Temze londoni részét a halak akkoriban igyekeztek nagy ívben elkerülni. Nagy előnye volt egyébként Londonnak Párizzsal szemben, hogy a szigetország kialakuló központjának folyamán naponta kétszer is jött a dagály, így az egyfajta „természetes öblítő rendszer” segítségével gyorsan távozott a szemét, és jött helyette friss víz, míg a nyugodtabban csordogáló Szajna miatt Párizs jóval mocskosabb volt egykoron.
Mivel a Temze londoni szakaszán a folyóból kevés embernek volt gusztusa inni, már a 13. században megépítették a Great Conduit (Nagy Csatorna) néven ismert vízvezetékrendszert, amely ólomcsöveken hozta be egy, a városfalakon kívül található forrásból a friss vizet London közepére, ahol az emberek szabadon hozzáfértek. A feljegyzésekben olykor megemlítik a rendszer karbantartásával és tisztításával kapcsolatos költségeket. A 14-15. században a vízvezeték-hálózatot a város más részeire is kiterjesztették. Hasonló megoldásokat más középkori városokban is követtek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34