Miért tömték meg az ókori egyiptomiak a vércsét?

A mumifikálás „művészete” nem csupán az emberek számára volt fenntartva, a régészeti leletek között számos kutya, macska, krokodil és egyéb madár mumifikálódott tetemét találták meg, amelyeket áldozati ajándékként ajánlottak fel különböző isteneknek. A különös gyakorlat i. e. 600-tól i. sz. 250-ig volt népszerű az észak-afrikai országban, tehát még a római hódítás utáni évszázadokban is nagy divatja volt. Szalima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológusa, az állatmúmiák nemzetközi hírű kutatója újból elővette a dél-afrikai Fokváros múzeumában őrzött, az ókori egyiptomiak által mumifikált vörös vércse maradványait.

Az új képalkotási technológiák lehetővé teszik a kutatóknak, hogy fizikai boncolás nélkül lessenek bele a múmiákba: a komputeres tomográfia segítségével elkészíthették a ragadozó madár háromdimenziós felbontását. A Journal of Archaeological Science tudományos folyóiratban megjelenő tanulmány szerint a képek alapján kiderült, hogy a madár gyomra tele volt csontokkal és fogakkal, amelyek az utoljára elfogyasztott két egér, valamint egy félig megemésztett veréb maradványai lehetnek. Az egyik egérnek a farka még a vércse nyelőcsövében volt.

A vércse csontvázán nem volt látható fizikai sérülés nyoma; míg más egyiptomi madármúmiák esetében a zúza általában el volt távolítva, a csőrt pedig különböző élelemmel tömködték ki a halál beállta után, a vizsgált vércsén nem volt látható ilyen beavatkozás nyoma. A madár a természetben is előforduló nátrium-karbonátnak, valamint a mumifikálásnál használt gyantás gyolcsoknak köszönhetően teljesen kiszáradt, a gyomortartalma pedig tökéletesen megőrződött.

„A virtuális boncolás végén meglepetten vettük tudomásul, hogy a vércse egyszerűen megfulladt, másképpen kifejezve agyonetették őt” – mondta Ikram. A szakértők külön kiemelték, elég valószínűtlen, hogy a vércse önszántából evett ennyit, ugyanis a ragadozó madaraknál nem az a jellemző, hogy mindenképpen elfogyasztja a zsákmányát (mint például egyes ragadozó emlősök), hanem elrejti. Ezt a madarat a fogva tartói etették meg, tette hozzá Ikram.

Az egyiptomi művészetben (például a freskókon) számos jelét láthatjuk annak, hogy az emberek a fogva tartott állatokat – a hiénáktól a libákig – gyakorlatilag megtömik, fejtette ki Ikram a Live Sciencenek. Ám ez az első alkalom, amikor olyan állatmúmiát találtak, amely minden bizonnyal az erőszakos etetés közben fulladt meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe