Miért nem sikerült megsemmisíteni az angolokat Dunkerque-nél?

A kétségbeesés napjai

Előrevetítette az eseményeket, hogy éppen a Halt Order napján, május 24-én kezdték meg a norvégiai Narvik brit és francia erőinek evakuálását is. 26-ra Anglia déli partjainál majdnem 900 hajót sikerült sebtében összegyűjteni a hadművelet első két napja alatt: nagyobb halászhajók, vitorlások, bárkák, temzei kompok és luxushajók álltak szolgálatba. Az angol, francia, lengyel és holland hajókat a Brit Királyi Haditengerészet és a francia tengeri haderő 40 rombolója és számos aknaszedője egészítette ki a James Stopford fregattkapitány parancsnoksága alatt álló flottában. Churchillék úgy számoltak, hogy mintegy 45 ezer ember menekíthető ki a dunkerque-i katlanból, mielőtt a németek elvágják őket a tengertől.

Nagyrészt a hősies, nem egyszer az utolsó lőszerig tartó védekezés és a Lille-t a hónap végéig védő 1. Francia Hadsereg kitartása tették lehetővé, hogy felülmúlják a kabinet számításait, nem beszélve persze a majdnem ,,hazai pályán játszó” Brit Királyi Légierő (Royal Air Force - RAF) szerepéről. Május 28-ra a katlanban küzdők elvesztették Calais kikötőjét, így már csak a dunkerque-i maradt a kezükön, amelyben a Luftwaffe már így is tetemes károkat okozott. Ugyanaznap  tette le a fegyvert a belga hadsereg és adta meg magát (az ezért árulónak kikiáltott) III. Lipót király, szinte pontosan ugyanott, ahol apja, I. Albert király 1914-től négy éven át tartani tudta Belgium maradékát.

Hatalmas sorok a dunkerque-i partokon

Maxime Weygand francia főparancsnok ekkor még egyszer megpróbálta szárazföldön felmenteni a bekerített erőket: a Charles de Gaulle vezette 4. Páncélos Hadosztály mintegy száz tankja azonban csak részsikereket tudott elérni, a páncélos folyosó áttörhetetlennek bizonyult. Mikor Churchill 31-én a francia fővárosba érkezett már tudta, hogy a Brit-sziget megvédésére kell készülnie, Franciaország eleste ugyanis sejthető volt. Ekkorra már naponta annyi brit, francia és a harcot folytató belga katonát szállítottak a Csatorna túlpartjára, mint amennyire a brit vezetés összesen számított, amiben nem kis része volt a közelből felszálló RAF pilótáinak is, akik nem engedték át a németek kezébe a légi fölényt. A Dynamo-hadművelet első napjaiban még a felhőzet is segítette a szövetségeseket, azonban június hónap beköszöntével be kellett szüntetniük a nappali szállításokat.

A Dunkerque-i kikötő félig lerombolt állapota tette nélkülözhetetlenné a kisebb hajók szerepét. Az alacsony fekvésű úszólétesítmények ugyanis könnyebben cikáztak az épen maradt mólók és a nyílt tengeren várakozó hajók között, sőt általuk nemcsak a kikötőből, hanem a több kilométeres partszakaszról is menekítették az embereket: a katonák a homokos vízpartról egyszerűen csak besétáltak, vagy beúsztak a kisebb hajókig. Az evakuáltak közel egyharmada került így  fedélzetre.

Sokszor úszniuk kellett a menekülő szövetségeseknek

A kikötői evakuációt három aknamentesített útvonalon bonyolították, amely az X, Y és a Z fedőneveket kapta. Ezeken 72, 102 és 161 kilométeres távot tettek meg a hajók Dunkerque és a biztonságot jelentő Dover között. (Robert Jackson: A lángoló hídfő. Ford.: Cseh Horváth László, 1995. h. n., Kossuth Könyvkiadó).

Június 3-ra a BEF több mint 200 ezer katonája már átjutott a menedéket jelentő Brit-szigetre, ugyanakkor még lehetőség volt a várost védő francia sereg egy részének megmentésére is. Ezt éjjel végre is hajtották: a 3:30 perckor kifutó HMS Shikari volt az utolsó menekültekkel megrakott hajó a Dynamo-hadművelet keretében, ezzel 25 ezer franciát sikerült az utolsó nap során még időben kimenteni. Június 4-ének délutánján a brit vezetés bejelentette a hadművelet végét, a maradék harcoló alakulatok pedig megadták magukat.

1. Az igazi Blitzkrieg és a kelepce
2. Hitler megálljt parancsol
3. A kétségbeesés napjai
4. Szövetséges diadal?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban